„Megtanultam és kísérleteztem is a hangszerek-adta lehetőségekkel. Ez már korán megtanított az előadóművészet tiszteletére.”
November 30-án, szerda hajnalban elhunyt Lendvay Kamilló, Kossuth-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanszékvezető tanára. 1987-től 1991-ig az Artisjus elnöki posztját is betöltötte, az egyesület saját halottjának tekinti a zeneszerzőt.
Lendvay Kamilló zeneszerzői pályája az 1950-es években indult, Bartók Béla hatása alatt, majd a lengyel iskola inspirációjára alakult ki saját hangja, ezen az operától az oratóriumokon át zenekari alkotásokig – zongorát, hegedűt, gordonkát, cimbalmot, trombitát, szaxofont foglalkoztató versenyművekig, gazdag kamarazenei termésig és kórusművekig sokszínűen szólalt meg.
Nevéhez fűződik számos, a Magyar Televízió megrendelésére írt opera, például A bűvös szék, vagy a Jean-Paul Sartre drámájából készült A tisztességtudó utcalány, amelynek lemezfelvétele 1979-ben elnyerte a párizsi Grand Prix International du Disque Lyrique nagydíjat. Zeneszerzői munkásságát számos alkalommal elismerték: 1962-ben, 1964-ben és 1976-ban Erkel Ferenc-díjat kapott, 1981-ben Érdemes Művész címet, 1985-ben, 1989-ben és 2005-ben Bartók-Pásztory-díjat, 1996-ban Kiváló Művész címet, 1998-ban Ezüst Toll díjat és Kossuth-díjat, 2003-ban Artisjus Zenei Díjat kapott.
1928. december 28-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorát tanulni, középiskolás korában diákmisék orgonistájaként működött közre, és játszott szimfonikus dzsesszt is. 1949-ben vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára, de diplomát csak nyolc év után kapott. Nem az ő hibájából: bár járt volna neki a sorkatonai szolgálat alóli mentesség, adminisztrációs tévedés miatt mégis behívták; itt szerzett fúvószenekari tapasztalatait azonban később sikerrel kamatoztatta.
Még főiskolai évei alatt született Triószerenádja, a Rapszódia hegedűre és zongorára, valamint Vonóstriója. Diplomája megszerzése után a Szegedi Opera karmestere, korrepetítora és karigazgatója lett. 1960-ban mutatták be Concertinóját, az ötvenes évek magyar versenymű-irodalmának egyik kiemelkedő darabját. A szegedi éveket követően 1960-tól 1966-ig az Állami Bábszínház vezetője volt, ekkor mutatták be a társulat első két világsikerét, a Petruskát és A fából faragott királyfit. A kicsik színházából a Magyar Néphadsereg Művészegyütteséhez igazolt művészeti igazgatónak, majd 1970-től öt évig az Operettszínház karmestereként és zenei vezetőjeként tevékenykedett. 1962-től négy és fél évtizedig volt a Magyar Rádió lektora, A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolában 1972-től zeneelmélet tanárként tevékenykedett, majd 1976-tól 1992-ig, nyugdíjba vonulásáig tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1987-tól 1991-ig elnöke volt az Artisjusnak és a Magyar Zeneszerzők Egyesületének.
„Megtanultam és kísérleteztem is a hangszerek-adta lehetőségekkel. Ez már korán megtanított az előadóművészet tiszteletére. Arra, hogy munkámban nemcsak én, hanem a muzsikusok is örömüket leljék, mindezt úgy, hogy soha nem alkudtam meg. (…) Az én törvényem a dallam-harmónia hármas egysége. Ezt követtem hűen munkásságom évtizedei során.”
Szinte az összes zenei műfajban kipróbálta magát. Legismertebb műve az az egyfelvonásos opera, amely Karinthy Frigyes A bűvös szék című jelenetéből született. Sartre drámájából írta A tisztességtudó utcalány című operát, amelyet a Magyar Televízióban mutattak be, színpadon Párizsban játszották először. Az opera lemezfelvétele nemzetközi nagydíjas lett, Mundruczó Kornél rendezte különleges előadássá. A Jelenetek-kantáta (1981) alapja Thomas Mann József-tetralógiája, a Kocsiút az éjszakában című kantáta Ady Endre versei, a Pro Libertate kantáta Rákóczi levelezése nyomán született. Több oratóriumot is komponált (Via crucis, Stabat mater), írt versenyműveket zongorára, hegedűre, gordonkára, trombitára, de kiemelkedők szimfonikus művei, kamarazenéje és hangszeres szólóművei is. Az akkor 50 éves Bartók Vonósnégyes 2008-ban mutatta be a kvartett számára komponált II. vonósnégyest.
Lendvay Kamilló filmekhez is komponált zenét, így a Szembesítés című dokumentumfilmhez, a Tótágas című ifjúsági mozihoz, Jeles András A kis Valentino című alkotásához vagy Makk Károly Magyar rekviemjéhez. 2008 végén adta elő a Szegedi Kortárs Balett A mennyei város című egyfelvonásost, egy Lendvay zenéjére készült táncoratóriumot a bűnbeesésről és elkárhozásról, látomásról és realitásról.
Lendvay Kamilló 88 éves volt.
