A holnaposok jó barátokká váltak, együtt járták a nagyváradi kiskocsmákat…
A csapatot a Juhász Gyula barátja, Gulácsy Lajos, a neves festő egészítette ki.
A holnaposok nagyváradi kocsmatúráin Juhász Gyula és a festő Gulácsy Lajos különös tréfával szórakoztatta környezetét: a feketébe öltözött Gulácsyt „makói püspöknek” adták ki.
Gulácsy, a mesék és álmok festője, mindig fekete ruhában, magasra gombolt mellényben, simára borotvált arccal járt. Juhász egyszer meg is jegyezte, hogy barátja egészen papi külsőt öltött. Ebből született az ötlet: ezentúl főtisztelendő úrnak szólítják, sőt, ha valaki érdeklődik, azt mondják róla, ő a makói püspök. A tréfa olyan jól sikerült, hogy a kocsmárosok ettől kezdve különös tisztelettel fogadták őket.
Amikor A Holnap első számának megjelenését ünnepelték, Gulácsy és Juhász a vacsora és az itóka után hamar eltűnt a társaságból. Bölöni György mosolyogva nyugtatta a többieket:
– Ne aggódjatok a „püspök úrért” és a kollégáért. A lányoknál majd megtaláljuk őket.
A társaság lassan felkerekedett, és elindult, hogy megkeresse a két művészt a váradi éjszakában.
