Az 1918-1939 közötti lengyel építészet kimagasló példáival ismerkedhetünk meg a Lengyel Intézet Örökkévalóság és pillanat. Lengyelország építészete 1918–1939 című kiállításán.
A kiállítás címét a kiváló lengyel építész, Lech Niemojewski (1894-1952) előadása ihlette, aki a modernitás eszméinek hirdetőjeként egyúttal a régi lengyel építészet elmélyült kutatója is volt. Niemojewski szavai találóan adják vissza a függetlenné vált II. Köztársaságban rejlő lehetőségeket és stabilitást, ahogyan azt is, milyen rövid idő alatt került sor a modern, dinamikusan fejlődő államról alkotott merész elképzelések valóra váltására.
Az 1918-1939 közötti lengyel építészet nemcsak az innovatív, fejlett technológiákkal készült épületeknek köszönheti magas rangját, hanem a makettek, fényképek és fotómontázsok használatára épülő, egyedülálló reklámstratégiának is. A válogatás művészi ábrázolásmódok sokaságát vonultatja fel, melyek révén a 123 évi rabságból újjászülető ország modernista építészete megragadhatóvá vált.
A kiállításon bemutatott példa – többek között a varsói Külügyminisztérium és Főpályaudvar, a Lengyel Köztársaság elnökének rezidenciája, a krakkói Jagelló Könyvtár, az istebnai gyermek tüdőszanatórium, Kasprowy Wiech drótkötélpályás felvonója Zakopanéban vagy az MS Batory óceánjáró – csupán néhány a II. Köztársaság gazdag építészeti térképén. Egy úttörő ötletekről és sikerre vitt hosszútávú tervekről szóló szimfónia nyitánya.
Örökkévalóság és pillanat. Lengyelország építészete 1918 – 1939 címmel Lengyelország építészetének egy meghatározott időszakát mutatja be a Platán Galériában a Lengyel Intézet.
Fotók: Lengyel Intézet
