„Emlékszel, milyen világban éltünk akkor?” Költő, regényíró, énekes és dalszövegíró, Hallelujah című dala világszerte ismert és talán méltán nevezhető minden idők egyik legszebb számának. Leonard Cohen az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású költő-énekese 80 éves.
„Emlékszel, milyen világban éltünk akkor? Álmos dallamot játszott egy hatalmas wurlitzer. Az a melódia már vagy kétezer éves, és mi csukott szemmel táncoltunk rá. A neve Történelem volt, és mi mindnyájan szerettük…” (Leonard Cohen: Szépséges lúzerek)
Leonard Cohen művészete önmagáért beszél, leghíresebb dalát, a himnusz-szerű Hallelujah-t idézik talán a legtöbben a világon. Mindig azt nyújtja, amit várunk tőle, mert a halál és a szerelem Cohennél szinte egymást kiegészítő, egymásra ható fogalmakká váltak. Legújabb dalaiba a szerelem, ezen belül is a szexualitás kerül előtérbe.
Leonard Norman Cohen Grammy-díjas kanadai folkénekes, gitáros, zeneszerző, költő 1934. szeptember 21-én született, 80 éves. Montréalban látta meg a napvilágot egy lengyel-litván eredetű középosztálybeli zsidó családban. Tíz éves volt, amikor apja meghalt, ez és az európai zsidóüldözések élménye – életrajzírója, Ira Nadel szerint – egy életre elülteti benne az elveszettség érzését. Tizenhárom évesen átesett a zsidó felnőtté avatási szertartáson, a bar micván, de a valláshoz egyre szkeptikusabban viszonyul. Cikkei jelennek meg középiskolájának lapjában, angoltanára irodalmi próbálkozásokra buzdítja. 1950-ben meghatározó élményt jelentett számára Federico García Lorca egy verseskötete, olyannyira, hogy utóbb lányának is a Lorca nevet adja. Ebben az évben írja első „igazi” verseit.
A montreali McGill és a New York-i Columbia Egyetemen tanult. Tanulmányai utolsó évében, 1955-ben két irodalmi díjat is elnyert. Let Us Compare Mythologies (Egyeztessük mitológiánkat) című első verseskötetében (1956) a romantikus és a modern költészet szintézisére törekszik. Első regényéért, az 1963-ban megjelent A kedvenc játékért (The Favorite Game) megkapja Quebec tartomány irodalmi díját. Ekkoriban „a kanadai Bob Dylan” szeretne lenni. 1957-ben nyolc verse jelenik meg a Six Montreal Poets (Hat montreali költő) című hanglemezen. Első verseskötete 1956-ban jelent meg Let Us Compare Mythologies címmel, később zongorakísérettel adta elő verseit. A második, Szépséges lúzerek (The Spice-Box of Earth) című kötetével (1961) már ismertté vált irodalmi körökben.
Gitározni tizenévesen tanult meg, majd alapított egy country-folk együttest Buckskin Boys néven. 1959-ben ösztöndíjjal Londonba ment, hogy megírja első regényét. A brit főváros annyira lehangolta, hogy továbbköltözött Görögországba, ahol csatlakozott a Hydra szigetén élő művészkolóniához, visszavonultan csak az írásnak élt. Itt ismeri meg Marianne Jensent, akivel hét évig élt együtt.
„– Járnak-e a Mennyországban vadászni, háborúzni, meg lakomákra?
– Ó nem!
– Akkor nem megyek oda. Nem jó dolog lustának lenni.” (Leonard Cohen: Szépséges lúzerek)
1961 áprilisában, a Disznó-öböl béli fiaskó idején éppen Kubában tartózkodott, ugyanebben az évben aratott sikert The Spicebox Earth (A Föld, e fűszerdoboz) című verseskötete, amelyet nagyapjának, Klinitsky-Klein rabbinak ajánl. A görög szigeten Gregory Corso és Allen Ginsberg is felkeresi. 1963-ban, Montrealban ismerkedik meg Suzanne Verdallal, hozzá írja Suzanne takes you down (Suzanne elvisz…) című, később nagy sikerrel megzenésített versét. 1968-ban ez a dal nyitja majd harmincnégy évesen kezdett (nyilvános) énekesi karrierjének első albumát.
1966-ban hangos és botrányos sikert aratott a Hydra szigetén, drogmámorban írt Beautiful Losers-szel (Szépséges lúzerek); egy montreali tévéadó műsort ajánlottak neki, az ajánlatot azonban nem fogadta el. Ugyanebben az esztendőben megkezdte folk-rock énekesi és dalszerzői pályafutását: Judy Collins (a Suzanne legelső előadója) bevezette a New York-i beat-pop-világba, megismerte Bob Dylant, Lou Reedet, Andy Warholt, a The Velvet Underground-ot, Joan Baezt, Jimi Hendrixet és Janis Joplint, akivel rövid viszonyt is folytatott. 1967 óta elsősorban zenész, az írás által már nem annyira a világot, mint inkább önmagát szeretné megérteni. Fő témái a veszteség, a szomorúság, az ártatlanság, a kétségbeesés és a társadalom széthullása.
Fesztiválokon figyelt fel rá a Columbia Records képviselője, John H. Hammond. Suzanne című dalát először Judy Collins vitte sikerre, majd maga is elénekelte első, 1967-ben megjelent Songs of Leonard Cohen című albumán. 1973-ban Izraelben turnézott, és katonai bázisokon is fellépett a jom kippuri háború során. 1977-ben jelent meg a Death of a Ladies’ Man. Ezen a lemezen a popzene gazdag hangszereléssel párosult, ami sokban eltért addig megszokott minimalista stílusától.
Az 1984-ben megjelent Various Positions című lemezen szerepelt a legismertebb és legtöbbször feldolgozott dala, a Hallelujah. 1988-ban az I’m Your Man album ismét gyökeres változást mutatott a korábbi lemezekhez képest: a fő hangszer a szintetizátor lett, és a dalszövegekben több volt a társadalmi mondandó, és fekete humort is tartalmaztak. Eddig ez legelismertebb és legnépszerűbb munkája, a lemezen hallható First We Take Manhattan és az I’m Your Man című dalok pedig legnépszerűbb dalai közé tartoznak.
1994-ben, a The Future bemutató turnéja után visszavonult a Los Angeles közelében fekvő Mount Baldy Zen Központba, ahol a következő öt évet a világtól elzárkózva töltötte. 1996-ban rinzai zen buddhista szerzetessé szentelték, a Jikan nevet vette fel, melynek jelentése: a csöndes.
Visszatérve a világba, a kétezres években még újabb albumokkal örvendeztette meg rajongóit. 2008-ban világkörüli turnéra indult, 2009 augusztusában Magyarországra is eljutott, és a zsúfolásig megtelt Papp László Budapest Sportarénában háromórás koncertet adott hatalmas sikerrel. A 2012-ben megjelent Old Ideas nyolc ország slágerlistáján került az első helyre.
Dalai gyakran érzelmileg súlyos, lírai darabok, közelebb állnak a költészethez, mint a dalhoz. Sokszor énekel, vagy inkább dallamosan szaval a hitről, vallásról, a magányról és az emberi kapcsolatokról. Rekedtes, azt utóbbi időkben talán még rekedtebb, még mélyebb hangjával, melankolikus hangulatával varázsolja el közönségét.
Zenéje jelentős hatás gyakorolt más énekesekre, dalszövegírókra; műveiből több mint ezer feldolgozást rögzítettek különböző előadók. Számos dalát énekelték magyarul is: Kern András 1998-ban egy teljes lemezt kiadott Engem vársz címmel, 2003-ban A vendégek címmel jelent meg egy feldolgozáslemez több zenész (Zorán, a Kispál és a Borz stb.) részvételével. A talán legismertebb magyar Cohen-feldolgozás, Zorán Volt egy tánc című dala nem fordítás, Dusán szöveget írt Cohen zenéjére.
1991-ben bekerült a kanadai zenész-hírességek dicsőségcsarnokába, 2003-ban kitüntették a Kanada Rendjellel, amely az ország legmagasabb polgári kitüntetése. 2007-ben Grammy-díjat kapott, 2008-ban beválasztották a rock and roll halhatatlanjai közé. 2010-ben jelent meg az életéről szóló könyv magyarul Leonard Cohen. Hallelujah címmel.
Nyolcvanadik születésnapjára egy 9 dalt tartalmazó, új albummal jelentkezik Popular Problems címmel.
„Nos, a turnézáshoz való visszatérés rengeteget javít a kedélyállapotomon, mert amúgy sosem szárnyaltam a civil életben” – mondta Cohen a Popular Problems bemutatóján. A Rock and Roll halhatatlanjai közé tartozó előadó 2008-ban azért kényszerült rá az újbóli turnézásra, mert egykori menedzsere elsikkasztotta a nyugdíjas évekre félretett pénzét.
A New York-i lemezbemutatóra összegyűlt közönség érdeklődésére reagálva a veterán zenész elmondta, hogy korábbi ígéretéhez híven 80 éves korában rágyújt, sőt még cigarettát is kért az egybegyűltektől. „De most komolyan, tudja valaki, hogy hol lehet török vagy görög cigarettát vásárolni?” – tette fel a kérdést a közönségnek, hozzátéve, hogy már vagy 30 éve elhatározta, hogy ilyet szeretne először szívni.
Cohen új albumának produceri munkálatait Patrick Leonard végezte, aki elsősorban a Madonnával való közös munkának köszönheti hírnevét. A zenész elmondta, hogy eredetileg nem akarta a születésnapjával egy héten megjelentetni az új albumot. „Ez egy örömteli véletlen” – jegyezte meg. Hozzátette: „Az én családomban nagyon sajátos módon viszonyulunk a születésnapokhoz: igyekszünk tudomást sem venni róluk”.
Fotók: Listal.com
