„A mitológia az emberiség hajnalán született, s azokat a legrégibb elképzeléseket sűríti magába, amelyeket a kor embere a világról alkotott, s amelyekkel magát ebben a félelmetesen ismeretlen világban látta.” Június 15-én lett 85 éves Lőrincz L. László orientalista, író, műfordító, Leslie L. Lawrence néven napjaink egyik legnépszerűbb magyar bestseller-szerzője.
A Somogy vármegyei Szilvásszentmártonban született 1939. június 15-én. Kiskorában pilóta szeretett volna lenni, később olvasmányélményei, elsősorban Karl May műveinek hatására döntött úgy, hogy keletkutató lesz, expedíciókat szervez, és megírja úti kalandjait. Kiváló tanulmányi eredményei ellenére származása miatt – egyik nagyszülője kuláknak minősült, a másik református lelkész volt – a Rákosi-kor idején nem vették fel gimnáziumba, így a kaposvári Édesipari Szakközépiskolában érettségizett.
Az ELTE bölcsészkarán török vagy perzsa szakra akart menni, de mivel oda sokan jelentkeztek, ismerősei tanácsára mongol szakra iratkozott be, történelem-mongol szakos diplomáját 1962-ben szerezte meg. Tanulmányai során hosszú éveket töltött a Távol-Keleten, ösztöndíjasként az ulánbátori Állami Csojbalszan Egyetemen, valamint a bonni Friedrich Wilhelm Egyetemen is.
A diploma megszerzése után tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Munkaközösségének, később a Kelet-kutató Intézet tudományos főmunkatársa, majd az ELTE előadója lett. 1967 óta a nyelvtudományok kandidátusa. A tibeti és a mongol folklór és irodalom, valamint e népek történelme tudományos munkásságának fő területei. E témakörökben mintegy száz cikke és több könyve is megjelent, például a mongol népköltészetről és mitológiáról, Mongólia történetéről, a tibeti démonokról és varázslókról, magyarra fordított burját és mongol eposzokat.
„Azonban csak a birodalmak tűnnek a semmibe, a népek soha. A birodalmat alkotó tömegek a birodalom bukása s az uralkodó osztály hatalmának a megtörése után is ott maradnak, ahol voltak, csak már nem mint leigázók, hanem mint leigázottak. A türk birodalom örökre megszűnt, a kagánok eltűntek s a hadszervezet is, akárcsak a hunoké, de a türkök és az ázsiai hunok továbbra is a pusztán építették jurtáikat, hajtották állataikat új uraik mellett. S mindaz a tapasztalat, amelyet még uralkodó korukban gyűjtöttek, s melyet elődeiktől kaptak s továbbfejlesztettek, nem tűnt a semmibe, hanem átadták új uraiknak, akik tovább őrizték az évezredek során felgyülemlett szellemi értékeket. Az Európa által is megcsodált és rettegett hadszervezet, fegyelem és hadi taktika nem a mongolok találmánya volt, hanem örökség, amelyet Belső-Ázsia népei adtak tovább évszázadról évszázadra. Az állattartás kultúrája, a ruhakészítés és sátorverés, a tejtermékek készítése és a tejpálinka párolása mind egy hatalmas kultúrkörhöz kapcsolódik, amelyet Belső-Ázsia lovasnomádjai alakítottak ki.
Nem volt ez másképpen a hiedelemvilág, a mítoszok, a rítus és a kultuszok esetében sem.” (Lőrincz László: Mongol mitológia)
Szépírói pályáját ifjúsági regények írásával kezdte (A sólyom kinyújtja karmait, Az éjszaka doktora, Az utolsó hvárezmi nyár). Igazán népszerű íróvá azonban a nyolcvanas évek elejétől megjelenő tudományos fantasztikus regényei, valamint a Galaktika folyóiratban megjelent sci-fi novellái tették.
1983-ban Leslie L. Lawrence néven publikálta a Sindzse szeme című kalandos krimijét, amellyel nem várt sikert aratott. A Himalájában játszódó izgalmas és fordulatos történet főhőse az angol állampolgárságú, de magyar származású rovartudós és Kelet-kutató Leslie L. Lawrence (más néven Blobzang rinpócse), aki több nyelven beszél, biztos kézzel bánik a Smith and Wesson revolverrel, briliáns elme, nem mellesleg a női szívekhez is könnyedén megtalálja az utat.
Az író egy interjúban elárulta, hogy hősét egy Mongóliában szolgálatot teljesítő angol diplomatáról mintázta, aki kilenc nyelven beszélt, és kémelhárítóként dolgozott a második világháború idején. A rokonszenves különc alakja több regényben is felbukkan (A Karvaly árnyékában, Huan-ti átka, Csöd, Siva utolsó tánca, A Fekete Özvegy), hol Afrikában, hol Indiában, Tibetben vagy éppen Kínában ered a rosszfiúk és a titokzatos természetfölötti jelenségek nyomába, természetesen mindig sikerrel.
„A mongolokat hódításaikban mindenkor a legteljesebb célszerűség vezette. Téves az a felfogás, hogy a mongol hadak vérszomjas tigrisekből álltak, akik a vér szagától megvadulva halomra gyilkolták a világot. […] Semmivel sem voltak kegyetlenebbek, mint a középkor európai katonái – a zsoldosok vagy a lovagrendek –, csupán a hagyományostól eltérő harcmodoruk és „kutyafejük” tette őket az ördöggel egyenlővé a középkori Európa történetírásában.” (Lőrincz L. László: Dzsingisz kán)
Az író regényeiben sem tagadja meg tudós mivoltát, a fordulatos kalandok jó ürügyet kínálnak számára némi tudományos ismeretterjesztésre is. Lőrincz L. László Frank Cockney néven is publikált krimiket Rókacsapda, valamint Négy fekete koporsó címmel.
Az író szenvedélye és természetesen munkájának is része az utazás, műveinek szinte valamennyi helyszínét felkereste már, hogy az adott országot és az ott élő népek kultúráját minél szemléletesebben írja le regényeiben.
Munkásságát eddig Galaktika-, Arany Meteor- és Zsoldos Péter-díjjal jutalmazták. A hivatalos elismeréseknél is sokatmondóbb azonban az a tény, hogy
Lőrincz L. László napjaink egyik legolvasottabb magyar írója,
évente két könyve jelenik meg többezres példányszámban, és szinte mindegyikük ott szerepel a könyvek top tízes listáján.
Írói tehetségét Judit lánya is örökölte, akinek több meséskötete is megjelent már. 2014-ben az író hetvenötödik születésnapja alkalmából rajongói A föld alatti piramis címmel képregényalbumot jelentettek meg, amelybe a fantasztikus írásaiból készült képregényeket gyűjtötték egybe.
