A Magányos hegy kincsei – Évezredes történetek a Somló-hegyen címmel új kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. január 30-án. A tárlat a Somló-hegyen zajló legújabb régészeti kutatások eredményein és a magyar régészet hőskorából származó felfedezéseken keresztül mutatja be a Somló-hegy késő bronzkori és kora vaskori világát, a hegyet uraló harcosok szokásait és a két korszak kivételes tehetségű fémműves- mestereinek legszebb alkotásait.
A környező síkságból magányosan kiemelkedő vulkáni tanúhegyet, a Somlót páratlan borvidékként, üdítő kirándulóhelyként és a magaslatot uraló középkori vár miatt történelmünk őreként ismerjük. A hegyet felkereső túrázók, borkedvelők legtöbbször nem is sejtik, hogy a Somló-hegy egy történelem előtti, mitikus tájat rejt.
Minden jel szerint a kora vaskor közösségei hajlandóak voltak hatalmas energiát fektetni abba, hogy előkelőiknek, fejedelmeiknek évezredekig fennálló síremlékeket építsenek. A Kr. e. 1. évezred első felében félelmet nem ismerő harcosok vezette közösségek lakták a Somlót, akik rejtélyes áldozati ceremóniáik során kivételes értéket képviselő kincseket rejtettek el a hegytetőt uraló településen, amelyek változatos történeteket mesélnek el az egykor itt élt előkelők vadászatairól, lakomáiról, ünnepeiről.
A hegy előterében teljes közösségek munkáját felemésztő, monumentális sírhalmok alatt héroszként tisztelt halottaik nyugszanak olyan tárgyak társaságában, amelyek messzi tájakon élő népek történeteit őrzik.
„A Somló-hegy már a régészet hőskorában, azaz a 19. században európai hírnévre tett szert az innen előkerült, fényűző gazdagságot rejtő késő bronzkori és kora vaskori sírok révén. Az elmúlt száz évben viszont a magyar régészet némiképp megfeledkezett a hegyről, amit manapság elsősorban a borkultúrája, a pazar kilátás és a középkori vár miatt ismerünk. A kiállítás azt szeretné bemutatni, hogy milyen elfelejtett történeteket rejt a hegy, illetve hogy miket tud ebből rekonstruálni a régészet” – hangsúlyozta a kiállítás egyik kurátora, Soós Bence.
Dr. Tarbay Gábor kurátor kiemelte: „Egyikünk sem gondolta volna, hogy a 2023 elején indult egészen friss kutatásaink megidézik a 19. századi felfedezések korát, sőt vetekednek is azokkal. A Somlón feltárt kincsleletek alapjaiban változtatják meg a késő bronzkor végi és kora vaskori rítusokról eddig kialakított képünket. Az előkerült tárgyak mögött egész Európát átszövő kapcsolatrendszerek húzódnak, átölelve a Baltikum, Alpok és Kárpát-medence térségét. Olyan gazdagság tárult elénk, amire nem számítottunk. Az arany és borostyán ékszerek, egy vadkanagyar trófeakészlet és az egyedi fegyverek mind egy prosperáló késő bronzkori közösséget mutatnak be a Somlón.”
Az építészet társművészetként és társtudományként jelenik meg: a Műegyetem építészhallgatóinak somlói kötődésű válogatott tervei, makettjei kerülnek vizuális párbeszédbe a különleges tárlat leleteivel.
A Műegyetem Építészmérnöki Karának Exploratív Építészeti Tanszéke 2009 óta foglalkozik a hegyen található építészeti emlékek dokumentálásával, továbbá a hegy topográfiai jelenségeinek értelmezésével.
Az értékmentő munkához progresszív gondolkodásmód társul: a tanszék időről-időre különleges helyszíneket és programokat ajánl hallgatói figyelmébe. Több száz érdekes, friss megközelítésű terv készült az elmúlt években, legutóbb a 2023/24-es tanév őszi félévében foglalkoztunk a Somló-heggyel. A tervekből elsősorban makettek formájában mutatunk be egy válogatást” – ismertette Vasáros Zsolt DLA tanszékvezető egyetemi tanár.
A Magányos hegy kincsei – Évezredes történetek a Somló-hegyen című tárlat az állandó kiállításra megváltott és/vagy full house jeggyel látogatható 2024. március 28-ig, a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.
