„Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában.”
A 200 év kincsei című kiállításon az MTA Könyvtár és Információs Központ és az MTA Művészeti Gyűjtemény egy-egy tárlata tekinthető meg nemzeti kincseinkből.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese arra emlékeztetett, hogy „a Magyar Tudományos Akadémia székháza sok-sok éven át nem csupán a tudományos gondolkodás központja volt, hanem az ország egyik legjelentősebb művészeti gyűjteményének otthona is. A Szépművészeti Múzeum megépüléséig itt, az Akadémián kapott helyet az 1871-ben a magyar állam által megvásárolt Esterházy-képtár, Magyarország első nyilvánosan látogatható képgalériája. E kollekció képezte később az Országos Képtár, majd a Szépművészeti Múzeum alapját. Most, több mint másfél évszázaddal később, a harmadik emeleti teremsor rekonstrukcióját követően ismét megnyílik a közönség előtt a képtár, a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményének állandó kiállítása.”
Erdei Anna szerint „a kiállítás nem csupán múltidézés, hanem önreflexió is. Arra emlékeztet, hogy a tudományos és művészeti örökség közös alapokon nyugszik: a kíváncsiságon, a megértés vágyán és azon a hitünkön, hogy az emberi szellem képes a világot megismerni és formálni.”
Erdei Anna köszöntője ide kattintva olvasható.
Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója azt mondta, hogy az MTA KIK-ben őrzött és a kiállításon bemutatott tételek egy polgári világot idéznek meg. A látogató a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből ismert kéziratokkal, a nemzeti identitás szempontjából meghatározó jelentőségű „ereklyékkel” találkozhat. Monok István szerint a kiállítás egyik üzenete, hogy a tudomány autonómiájához nem lehet felelőtlenül hozzányúlni. Ha pedig változtatni akarnak a tudományos intézményrendszeren, akkor azt csak lassan lehet végrehajtani.
Az MTA Könyvtára és Művészeti Gyűjteménye által őrzött, a nemzeti identitást meghatározó tételek legtöbbje a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből mindenki számára ismert, és november 5-től eredetiben is megtekinthető az MTA székházában, a budapesti Széchenyi István téren.
Ízelítőül néhány példa a kiállított kincsekből: Vörösmarty Mihály íróasztalán nemcsak a Szózat eredeti kézirata, hanem sakk-készlete is látható lesz. Arany Jánosnak, az Akadémia titoknokának Kapcsos könyve mellett barátja, Petőfi Sándor relikviái kapnak helyet, Madách Imrét pedig Az ember tragédiája eredeti kézirata képviseli, amelyen Arany János rájegyzései is olvashatók.
Az Akadémia palotájának harmadik emeleti termeiben – ahol eredetileg a Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az Országos Képtár kapott helyet – az intézmény legkiemelkedőbb tagjainak portréit láthatja a közönség.
Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János és az Akadémia további jelentős szereplőinek jól ismert arcképei sorakoznak a falakon.
További részletek a kiállításról ide kattintva olvashatók.
