Máté Gábor a Tersánszky Józsi Jenő által megírt és megkomponált Cigányok című zenés komédiáról mesélt, melyet a budapesti színház felkérésére Grecsó Kirsztián ültette át a mai, a romagyilkosságok utáni magyar viszonyokra.
Mindig lehet találni egy olyan népcsoportot, amelyik válság idején „hibásabb” a többinél, a darab világjelenséget mutat be – jelentette ki Washingtonban az MTI-nek Máté Gábor, Cigányok című darab rendezője. A színművet az amerikai fővárosban a Kennedy Centerben, a Budapest-Prága-Bécs-fesztivál keretében mutatták be, három egymást követő estén.
„Nagyon szeretek „forró krumplihoz” nyúlni. Szerintem a színháznak az dolga, hogy szóljon azokról az éles problémákról, amelyek léteznek az országban. Ezeknek sok vetülete a tengerentúl is érvényesül. Elég ha csak arra gondolunk, hogy hány roma ember akar kivándorolni Kanadába, ami már kilométerben sincsen olyan messze innen” – mondta a rendező.
A Tersánszky Józsi Jenő által megírt és megkomponált Cigányok című zenés komédiát a budapesti színház felkérésére Grecsó Kirsztián ültette át a mai, a romagyilkosságok utáni magyar viszonyokra.
„Az előadás első fele szándékosan egy idealizált, szürrealizmusba hajló, idillikus, boldog atmoszférájú rész. Ez egy hatáselem, nyilvánvalóan azért, hogy a második rész annál nagyobbat üssön” – nyilatkozott a darabot színpadra állító művész.
A Cigányok egy világjelenségre világít rá
Máté Gábor felidézte, hogy az előadást a bemutató környékén – abban az időben amikor Olaszországból nagy számban román cigányokat toloncoltak ki – olasz színházi szakemberek is megtekintették, akik felvetették, hogy az előadást rögtön meg kellene hívni Itáliába.
„Egész Nyugat-Európában égető az a probléma, amit ezzel az előadással felvetünk és az amerikai társadalom is erőteljesen reagál a ma is élő olyan kérdésekre, mint az rasszizmus. Lehet, hogy Amerika a törvényeiben előrehaladottabb az afroamerikaiak helyzetének rendezése, mint a cigányságé Magyarországon, de a konfliktus a mindennapi életben itt is nagyon erőteljes. Ez világjelenség” – fogalmazott Máté Gábor.
„A máshonnan jöttek, a máshonnan idevándoroltak helyzete minden fejlettebb országban igazi nagy probléma. Különösen, ha a gazdaságban problémák jelentkeznek, ahogyan most nálunk is, akkor még élesebbekké válnak ezek a problémák, hiszen lehet kire fogni a bajok eredetét és gyökerét. Mindig lehet találni egy olyan népcsoportot, amelyik „hibásabb” a többinél.”
„A darab, amely, úgy tűnik, kísérletet tesz arra, hogy keserűen gúnyos módon rávilágítson a romák vagy más néven cigányok örökös idegen állapotára a magyar társadalomban, meglehetősen mesterkélt és elkalandozó. Abból a szempontból, ahogyan ezt egy amerikai látja, a darabnak jót tett volna, ha több lett volna benne a kulturális összefüggés” – írta a The Washington Postban megjelent kritikájában Peter Marks. Felhívta a figyelmet arra, hogy Grecsó a második felvonásban átvette és a jelenbe ültette át Tersánszky karaktereit, és Harkocsay (Szacsvay László) megölésével zárta le a történetet, vígjátéki alapállásként ahhoz, hogy bemutassa „a rendszernek a roma ügyek iránt érzéketlen ostobaságát”.
Fehér a díszlet, de a falakon mintha vér szivárogna
A darabot Cziegler Balázs alakítható fehér díszletei között adták elő, amelyet szokatlan módon vászonként használtak fel, amelyen olyan hatást tudtak elérni, mintha a falakon vér szivárogna.
Marks megítélése szerint Máté 17 tagú színészcsapata egyenletesen erőteljes, annak stílusa erőteljes és megnyerő „de az ember azt szeretné, hogy a Cigányok egy még lenyűgözőbb egésszé álljon össze”. A kritikus úgy vélekedett: ennek a hiánya magyarázza azt, hogy „sajnos sok csütörtöki néző nem tartott ki a szünet után”.
Máté Gábor elismerte, hogy az első előadáson ő sem érezte igazán, hogy „átjött volna” a darab üzenete, a második előadáson azonban egészen más közönség volt, amely élénken reagált az előadás minden elemére és végül „bravó” bekiáltásokkal fejezte ki elismerését. A harmadik, csaknem teltházas előadást is tetszéssel fogadták a nézők. A magyar nyelvű darabot, a közönség – amelynek soraiban nagy számban voltak Washingtonban és az amerikai főváros környékén élő magyarok – angol feliratozással követhette.
A főleg zenei előadásokat felsorakoztató Budapest-Prága-Bécs fesztivál tervezésekor a Cigányok kiválasztásában szerepet játszott, hogy az első felvonás motívumai között szerel cigányzene is. A szelekciós folyamat során a Kennedy Center illetékesei előbb DVD-n, majd tavaly májusban személyesen is megnézték az előadást.
A kiválasztásban az is fontos szerepet játszhatott, hogy a Katona József Színház nem először szerepelt Amerikában. A társulat három évvel ezelőtt az Ivanovot mutatta be New Havenben és New Yorkban, a 90-es évek elején pedig Chicagóban mutatkozott be a Revizorral.
Pogár Demeter
