„Merce sokkal több ajtót nyitott meg az őt követő nemzedékek számára, mint ahányon ő maga hajlandó lett volna belépni.” Merce Cunningham amerikai táncművész és koreográfus 95 éve született.
Merce Cunninghamnek a modern táncot átformáló forradalmi eszméi és új kompozíciós módszerei nem csupán megelőlegezték a posztmodern táncot, hanem máig hatnak a kortárs tánc világában is.
Merce Cunningham 1919. április 16-án a Washington államban lévő Centraliában jött a világra Mercier Philip Cunningham néven, egy ügyvéd fiaként. Első tánctanulmányait a Seattle-i Cornish Schoolban folytatta. 1939-től a neves táncművész, Martha Graham együttesének szólistája volt. Graham támogatta a fiatal tehetséget, aki maga is koreografálni kezdett az együttes számára. Az 1940-es évek közepétől hosszú éveken át együtt dolgozott a 20. századi kortárs zene egyik legnagyobb alakjának számító John Cage zeneszerzővel, akivel 1944-ben mutatta be első szólóestjét. Cage a következő évben társulatának zenei vezetője, s élete végéig élet- és alkotótársa lett. Együttműködésük eredményét a kritika úgy jellemezte: zene a fülnek és lélegzetelállító látvány a szemnek.
Az ötvenes években dolgozta ki sajátos mozgásművészeti koncepcióját, 1952-ben létrehozta a Merce Cunningham Dance Companyt. Társulata számára több mint 200 táncot koreografált, táncosaitól magas technikai virtuozitást és teljes odaadást követelt meg. Művészetének lényegét társulatának egyik alapító tagja így fogalmazta meg: „Merce sokkal több ajtót nyitott meg az őt követő nemzedékek számára, mint ahányon ő maga hajlandó lett volna belépni.”
Hat évtizedes pályafutása során forradalmasította a modern táncművészetet, mindig az egyéni kísérletezésekre törekedett. Darabjait a világ valamennyi jelentős színháza műsorára tűzte, együttesével Budapesten is járt, 2006-ban a Művészetek Palotájában léptek fel a Budapest táncfesztiválon.
Absztrakt táncművei az emberi mozdulatot állítják a középpontba. Kísérletei felszabadítóan hatottak a kortárs művészetek más ágaira – képzőművészet, színház, építészet – is, így méltán nevezik az amerikai avantgárd egyik vezetőjének. Kidolgozott egy sajátos tánctechnikát – a nevéhez fűződő Cunningham-technikát -, amelyet ma a világ modern táncművészeinek képzésében alaptananyagként oktatnak.
A sokirányú érdeklődésű Cunningham a film- és videoművészet nyújtotta új lehetőségeket is kiaknázta, a kortárs technológiák iránti érdeklődése az 1990-es években a DanceForms című számítógépes programhoz vezette el, amellyel élete utolsó másfél évtizedében összes tánckoreográfiáját készítette.
Művészete elismeréseként olyan rangos kitüntetéseket kapott meg, mint az amerikai nemzeti művészeti érdemérem (1990), a japán Praemium imperiale császári díj (2005) vagy a brit Laurence Olivier-díj (1985).
A modern tánc egyik legkiemelkedőbb alakja 2009. július 27-én halt meg New Yorkban. A Merce Cunningham Dance Company – Cunningham végrendelkezése alapján – kétéves nemzetközi búcsúturnét követően – 2011 végén feloszlott, a tánckoreográfiák jogai a Merce Cunningham Alapra (Merce Cunningham Trust) szálltak. Cunningham végső kívánságára hamvait fiolákba tették, és társulata minden tagja kapott belőle. Életéről Roger Copeland Merce Cunningham – A modern tánc modernizálása címmel írt könyvet, amely magyarul is olvasható.
