Az Androméda törzs, a Gyilkos nap, a Zaklatás vagy a Jurassic Park, a Vészhelyzet tévésorozat mind egy kivételes elme, Michael Crichton amerikai író, forgatókönyvíró és filmrendező, olyan megfilmesített sikerkönyvek szerző nevéhez fűződik.
A rendkívül sokoldalú híresség amellett, hogy sikerkönyvek tucatjait írta, számos sikerfilm forgatókönyvét jegyezte, elnyerte az Oscar- és az Emmy-díjat, neves orvos, antropológus professzor és programozó is volt, ötvenéves korában pedig a világ legszebb emberei közé is beválasztották. Michael Crichton amerikai sci-fi író 1942. október 23-án lett volna hetvenéves.
Chicagóban született, de New Yorkban nőtt fel. Újságíró apja már egész fiatal korától írásra biztatta. Crichton első cikke 14 éves korában jelent meg a The New York Times hasábjain. Angol irodalmat tanult a Harvard Egyetemen, de a tanáraival támadt nézeteltérései miatt elveszítette ambícióit; az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor saját műve helyett George Orwell egyik esszéjét adta be, és professzora leminősítette az írást. Ezután az irodalomról az antropológiára nyergelt át, és summa cum laude eredménnyel diplomázott. Egy évig az angliai Cambridge-i Egyetemen oktatott antropológiát, és programozással is foglakozni kezdett. Hazatérve a Harvardon orvosi diplomát szerzett, orvosi témájú cikkeket is publikált, és egy ideig dolgozott a legnevesebb amerikai kutatóegyetemen, a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT).
„Hát mi folyik itt? tűnődött Alex. Mi lesz a BioGen következő lépése?
– Hívd fel a bírói hivatalt, és deríts ki, mire készülnek.
– Rendben.
– Tudsz valamit az apámról?
– Újat nem.
– Oké. – Valójában egyáltalán nem volt oké, mert egyre biztosabbnak látszott, hogy ez az egész apja miatt van. Pontosabban a sejtjei miatt. A fejvadászok mentővel érkeztek, és mintát akartak venni tőle, vagy valamilyen sebészi beavatkozásra készültek. Hosszú tűk. Látta megcsillanni rajtuk a napfényt a műanyag fólián keresztül, amikor a mentőorvos beletúrt a dobozba.
Ekkor nyilallt bele a felismerés: ezek a sejtjeiket akarják.
Sejtmintákat akarnak tőle vagy a fiától. Hogy miért, azt elképzelni sem tudta, de azt láthatta, hogy ezek azt képzelik, joguk van hozzá. Hívja a rendőrséget? Még nem, döntötte el. Ha körözést adtak ki ellene, mert nem jelent meg, könnyen rács mögé kerülhet. És akkor mi lesz Jamie-vel? Elszántan megrázta a fejét. Nem. Erről szó sem lehet.” (Michael Crichton: A következő)
Kómából a Vészhelyzetbe
Első sikerkönyve, Az Androméda törzs 1969-ben, még orvostanhallgató korában jelent meg, művéből két év múlva forgatókönyvet is írt, amely nagy sikerű film alapjául szolgált. Nyolc kalandregényt publikált John Lange álnéven, és egy orvosi-detektívregényt Jeffrey Hudsonként; utóbbi elnyerte a műfaj legrangosabb elismerését, az Edgar díjat. 1973-ban saját forgatókönyve alapján rendezte a Feltámad a vadnyugat című sci-fit, 1979-ben a Nagy vonatrablást, útjára indítva a techno-thriller műfaját. A két film közötti időszakban a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiótól egy orvosi thriller rendezésére kapott lehetőséget Robin Cook Kóma című regényéből.
Egy kórház sürgősségi osztályán orvosként szerzett tapasztalatai ihlették 1974-ben forgatókönyvírásra, ebből terebélyesedett ki 1994-ben a Vészhelyzet (E.R.) című tévésorozat. A tizenöt évadot megélt sorozatot Crichton nemcsak producerként jegyezte, az első három epizód forgatókönyvét is ő írta. Minden idők legsikeresebb orvosi témájú tévésorozata, amely egy sürgősségi osztály zűrös mindennapjait mutatta be, 1995 és 1999 között a legnézettebb volt az Egyesült Államokban, az első évad Emmy-díjat kapott. A Vészhelyzetet Európa, Afrika, Ázsia és Dél-Amerika 195 országában sugározták, és 22 nyelven szinkronizálták vagy feliratozták.
Crichton saját Őslénypark regényéből írta a Steven Spielberg által rendezett Jurassic Park című film forgatókönyvét, az elsöprő siker nyomán a paleontológusok – hálából tudományuk népszerűsítéséért – az íróról neveztek el egy akkor felfedezett dinoszauruszfajt, a Crichtonsaurust.
„- Gyűlölöm a globális felmelegedést – kiáltotta. – Jobban gyűlölöm bárminél! Kész katasztrófa!
– Ez van – felelte higgadtan Henley. Évek óta ezzel foglalkozik mindenki. Nekünk is ezt kell tennünk, akár tetszik, akár nem.
– De nem működik, hogy a bánat egye meg! – sopánkodott Drake. – Egy fia centet sem lehet kicsikarni vele az emberekből, főként télen nem. Valahányszor havazni kezd, az emberek teljesen megfeledkeznek a globális felmelegedésről. Vagy arra jutnak, hogy egy kis felmelegedés végül is jól jönne. Caplatnak a nagy hóban, és remélik, hogy kapnak egy kis globális felmelegedést. Ez nem olyan, mint a környezetszennyezés, John. A környezetszennyezés működött. Még mindig működik. A frászt hozza az emberekre. Csak annyit kell mondani nekik, hogy rákot kapnak tőle, és már dől is a pénz. De ki ijed meg egy kis felmelegedéstől? Főleg ha csak száz év múlva fog bekövetkezni!
– Azért fel lehet tupírozni – mondta Henley.
– Már kifogytunk az ötletekből, John. Mindent megpróbáltunk, amit csak lehet. Fajkihalások… mindenki szarik rá. A legtöbb faj a rovarok közül fog kihalni. Ki fog pénzt adni azért, hogy rovarokat mentsünk meg? Egzotikus fertőző betegségek… senkit sem érdekel. Nem következtek be… Tengerszint-emelkedés… A Vanutu-per kész katasztrófa. Mindenki arra fog következtetni belőle, hogy a tengerszint sehol sem emelkedik…
– Igen – bólogatott türelmesen Henley. – Ez mind igaz.
– Áruld hát el nekem, hogy az istennyilába aknázzam ki a globális felmelegedést? – siránkozott Drake. – Ha valaki, te nagyon jól tudod, mit kell megtennem, hogy fenn tudjam tartani ezt a szervezetet. Minden egyes évben negyvenkétmillió dollárt kell összekaparnom… Kell valami, valami nagyon ütős, amivel rá tudom venni az embereket, hogy adakozzanak!” (Michael Crichton: Félelemben)
Crichton összesen hét filmet rendezett, 11 forgatókönyvet írt, 26 regénye világszerte több mint 200 millió példányban kelt el. 1994-ben máig egyedülálló módon az ő művei vezették a könyves, a filmes és a televíziós sikerlistát (a Zaklatás (Disclosure) című regény, az Őslénypark című film és a Vészhelyzet című tévésorozat). Titka az volt, hogy lebilincselően szórakoztató módon mutatott be új tudományágakat és tudományos problémákat, például a magatartásmódosítást Az átprogramozott emberben (1972), a DNS-kutatást a Jurassic Parkban (1993), a kvantumfizikát az Idővonalban (1999), a nanotechnológiát a Prédában (2002), a globális felmelegedést a Félelemben (2004). Könyveinek szereplői és a cselekmény is a képzelet művei, de mindig tudományos eredményekre és adatokra alapozott, amelyeket azután a könyv elő- vagy utószavában dokumentált.
Egész életében érdekelték a számítógépek, maga is programozott játékot Atari, Commodore és DOS gépekre. A számítógépes animáció (CGI) egyik úttörője volt, e programoknak a filmkészítésben való úttörő alkalmazásáért 1994-ben megosztva Oscar-díjat kapott.
A két méternél is magasabb, jóképű író (1992-ben a People magazin beválasztotta a világ ötven legszebb embere közé) a női szíveket sem hagyta hidegen, ami abból is látszik, hogy ötször házasodott meg. Hihetetlen munkabírással dolgozott, egészen 2008-tavaszáig, amikor torokrákot diagnosztizáltak nála. A betegség néhány hónap alatt felőrölte, és 2008. november 4-én meghalt. Számítógépén két regényt találtak, az egyiket befejezve – ez magyarul Kalózvizeken (Pirate Latitudes) címmel jelent meg 2010-ben, a másik, Micro címűt Richard Preston tette teljessé Crichton hátrahagyott jegyzetei és vázlatai alapján.
Michael Crichton regényeiből készült filmek:
Idővonal (2003)
A 13. harcos (1999)
A gömb (1998)
Jurassic Park 2 – Az elveszett világ (1997)
Kongó (1995)
Zaklatás (1994)
Gyilkos nap (1993)
Jurassic Park (1993)
Gyilkos robotok (1984)
A nagy vonatrablás (1979)
Feltámad a vadnyugat (1973)
Az Androméda törzs (1971)
