„A zene képes emberi érzéseket megfogalmazni, sőt befolyásolni is. Szerintem hozzáadhat a mindennapi életminőségünkhöz, akár sokat is, ha jól válogatjuk meg a tartalmakat.” Interjú Micheller Myrtill jazzénekesnővel.
Az elmúlt másfél évtizedben Micheller Myrtill nevével összeforrt a minőségi zenélés. A francia nyelvtanári, valamint jazzének szakos, zeneakadémiai diplomát szerző előadó számos műfajban otthonosan mozog, hazai és külföldi fesztiválok állandó fellépője, több formáció oszlopos tagjaként igen széles repertoárt tudhat magáénak.
A zene lágyan csobbanó, finoman habzó hullámaiban tudatos természetességgel megmártózó, tisztaságtól áthatott lényével minden alkalommal pozitív hatású, tömeges boldogsághormon-felszabadulást idéz elő hallgatóságában.
A gypsyswing stílusban rögzített, francia és angol nyelvű dalokat tartalmazó, 2012-ben megjelent Swinguistique után, tavaly az egyedi hangzásvilágot megszólaltató formáció méltatlanul elfeledett, ám egytől egyig remek, kizárólag magyar műveket válogatott össze a Most szeretnék tinédzserlenni című korongra.
Ennek nyomvonalán mutatkozik be március 27-én a nem hétköznapi nevű díva Pintér Tibor (gitár), Pintér László (gitár), Sárkány Sándor (nagybőgő), valamint Gálfi Attila (dob) zenei ölelése talpazatán, az Orfeum, a pesti mulató színpadán.
A magyar jazzélet egyik vezető kiválósága, a bájos, igényességéről és kidolgozottságáról híres, vérprofi Micheller Myrtill második Swinguistique-albuma megjelenésének apropóján interjút közlünk.
A belőled sugárzó elegancia és titokzatosság mennyire ösztönös elemei lényednek?
Biztos, hogy az ösztönök is szerepet játszanak egy ember személyiségében, de úgy gondolom, lényünk nagy része a megtanult dolgokból épül össze. S legjobb az, ha felnőtt korban ez a tanulás tudatos tanulássá válik. A tudatos létezésben mutatkozik meg, kik is vagyunk valójában, hiszen a tudatos választásaink teljesen minket jellemeznek.
Egy megfoghatatlan, éterien finom érzéssel mindig sikerül valami különlegeset alkotnod, átdolgoznod. Milyen ösvénytaposónak lenni?
Az ember nem mindig tudja, hogy különlegeset alkot, amikor éppen benne van az folyamatban, csak végzi a dolgát, a megérzéseitől vezérelve. Halad egy motiváló vágy felé, és élvezi az oda vezető utat. S ha közben harmonizáló dolgok jönnek létre, azt olyan különlegesnek látjuk kívülről. Belül viszont a legtermészetesebb élmény.
Az önálló esttel való, Orfeum-beli debütálásodnak, azaz a könnyed szórakozás, a virágzó társasági élet hajdani központjainak hangulatát visszahozni hivatott, egyetlen pesti mulatóban megrendezett Myrtill-koncertnek mi adja meg a sajátságos ízét? Mi adja a Sajnos szeretem pikantériáját?
Lehet, attól sajátságos, hogy nem a divat nyomvonalán halad – legalábbis nem a mai divatén. SAJNOS. Ám minden dal egy történet, egy mesélnivaló ügy, egy szívügy, sodró muzsikával karöltve; ezt pedig nagyon SZERETEM.
Személyedben egy érett, ám egyben kortalan, örökké fiatal, ízig-vérig nőt láthatunk a színpadon. Mégis miért szeretnél most tinédzser lenni?
Az ősszel megjelent második Swinguistique-albumcímadó dala a Most szeretnék tinédzser lenni. Én boldogan emlékszem fiatal iskolás éveimre. Imádtam, nem egy jóbarát maradt meg nekem abból a korszakból, felhőtlenül boldog éveket éltem. Mikor rátaláltam erre a dalra, nagyon megörültem, hogy valakinek eszébe jutott erről a témáról dalt írni. Kár, hogy nem én voltam az…
A zene milyen mértékben mérőfoka a boldogságodnak?
A zene képes emberi érzéseket megfogalmazni, sőt befolyásolni is. Szerintem hozzáadhat a mindennapi életminőségünkhöz, akár sokat is, ha jól válogatjuk meg a tartalmakat. Ha valaki nem csak hallgatja, hanem játssza a zenét, az annyival tud több lenni, hogy az ember a benne lévő érzelmeket, lelkiállapotokat, belső történéseket egyúttal fel is dolgozza. A zenével együtt éli meg, és engedi ki magából. Nagyon érdekes élmény!
