„Az élet nem elmélet, az élet valóság, amely kötelességgel jár mindennel és mindenkivel szemben” – vallotta Csontváry, akinek most három ritkán látható képét tekinthetünk meg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán, a Vonzások és változások tárlat keretében.
Három Csontváry-remekmű látható csütörtöktől a Magyar Nemzeti Múzeumban a Vonzások és változások című, magángyűjtemények darabjait felvonultató tárlaton a festőművész tavaly felbukkant Traui tájkép naplemente idején című alkotása helyett – tájékoztatta a kiállítás társszervezője, a KOGART az MTI-t.
A Traui tájkép naplemente idején című festmény több mint száz év után tavaly került elő és a Virág Judit Galéria decemberi árverésén rekordot döntve 240 millió forintért kelt el.
A festményt tulajdonosától csak pár hétre kapta kölcsön a múzeum és a KOGART, de az értékes kép helyére – szintén magángyűjteményből – három másik Csontváry-remekmű került: a traui sorozat egy másik darabja, a Délutáni vihar Trauban, a Titokzatos sziget című alkotás, valamint a Piros ruhás gyermek portréja – olvasható az összegzésben.
A traui-sorozat része a Délutáni vihar Trauban, a Trauval szemben elhelyezkedő Chiovo sziget város felőli oldalának északi és déli sarokpontja jelenti a képpár tengelyét. Az északi csúcsról tekintve ilyennek látta a festő a viharos délután. Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos szigete mozgalmasságával, sötét, már-már komor árnyalataival és szimbolikájával gyakorol hatást. A kép mérete ellenére is intenzív, lehengerlő hatással bír, sugárzik belőle az erő. A sokáig teljesen ismeretlen Piros ruhás gyermek című festmény, amelyet bár egy öt szakértőből álló művészettörténész-csoport hosszas vizsgálódások után Csontváry eredeti, korai műveként fogadott el, lenyűgöző hatással bír. A kérdés fel- s felmerül: fiú vagy leány a festményen szereplő gyermek.
A Vonzások és változások című kiállításon 50 magángyűjteményből 65 magyar művész több mint 120 festménye látható. A kurátorok – Fertőszögi Péter, Virág Judit, Kaszás Gábor és Gödölle Mátyás – a 18-19. századi magyar festészet remekműveit gyűjtötték össze a kiállításra, amely laza kronologikus sorrendben, öt teremben tekinti át a korszakot a magángyűjtők szemével.
Láthatók a tárlaton mások mellett Mányoki Ádám, Barabás Miklós, Borsos József, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Paál László és Rippl-Rónai József, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Ferenczy Károly, Vaszary János és Csók István alkotásai.
A tárlat a 18-19. század magyar festészetéről ad átfogó képet, azzal a speciális megkötéssel, hogy a kiállított alkotások mindegyike magángyűjtemények féltett kincse. Így a kiállítás nemcsak egyfajta művészettörténeti áttekintés nemzeti festészetünk megszületéséről és a millenniumig tartó fejlődéséről, hanem ritka kultúrtörténeti pillanat is, hiszen ezek a képek csak néhány hónapra „bújnak elő” a magángyűjtemények védett és a külvilágtól elzárt világából, hogy azután ismét hosszú időre láthatatlanokká váljanak a nagyközönség számára.
A 3 milliárd forint biztosítási összegű kiállítás július 21-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
