Az ősi nyelvek rengeteg még feltáratlan titkot rejtenek, ám most valóra válhat a megfejtésük álma. Értékes segítség lehet a szakemberek számára az az új számítógépes módszer, melyet az egykor használt nyelvek rekonstruálásához fejlesztettek ki.
Új számítógépes módszert dolgoztak ki a protonyelvek – a modern nyelvek elődjei – rekonstruálására a kanadai Brit Columbia Egyetem és a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói. Az eredményeket, amelyek 85 százalékos egyezést mutatnak a nyelvészek által aprólékosan, „kézzel” kidolgozott rekonstrukciókkal, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat jövő heti számában hozzák nyilvánosságra a szakemberek.
Az új számítógépes eljárás ismét egy lépéssel közelebb visz bennünket a valamikor használt nyelvek megértéséhez. „Reményeinek szerint az általunk kidolgozott módszer forradalmasítani fogja a történeti nyelvtudományt, éppúgy, ahogy a statisztikai elemzés és a számítógép forradalmasította az evolúciós biológiát” – fogalmazott a kanadai egyetem munkatársaként dolgozó Alexandre Bouchard-Coté, a tanulmány vezető szerzője.
Mint hozzátette, az új módszer nem fogja helyettesíteni a nyelvészek kifinomult munkáját, mégis értékes segítség lehet a szakemberek számára azáltal, hogy lehetőséget ad nekik a rekonstrukciók alapjául használt modern nyelvek számának kibővítésére – adta hírül a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportál.
Az eljárás során a nyelvészek csoportokba szedik az adott ősnyelv szempontjából releváns modern nyelvek azonos jelentésű szavait, majd elemzik azok közös jellemzőit és a hangváltozási szabályok, illetve egyéb kritériumok alapján megkeresik a közös őst. A kanadai és a kaliforniai egyetem kutatói által kidolgozott új rendszer az alapvető fonetikai jelek szintjén elemzi a hangváltozásokat és a korábbi számítógépes módszereknél jóval nagyobb léptékben dolgozik.
A kutatóknak egy sor protonyelvet sikerült rekonstruálniuk a Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni régióban és a kontinentális Ázsia néhány részén beszélt 637 ausztroázsiai nyelvből származó több mint 142 ezer szóforma alkotta adatbázis felhasználásával.
A számítógép és a technika bevonása az ősi nyelvek megértésében nem először történik. 2009-ben például
számítógépes szimulációval fejtették meg brit kutatók a legősibb angol szavakat, amelyeket akár a kőkorszak embere is használhatott 20 ezer évvel ezelőtt. A feltételezett kőkorszaki szókincsben szerepelt az I , we, two, three, five, azaz az én, mi, kettő, három és öt. Az egy, vagyis a one csupán egy kissé fiatalabb. A kutatók azt is képesek megjósolni, hogy mely szavak tűnnek el az angolból: feltételezéseik szerint ez a squeeze, guts, stick, bad, dirty (kifacsarni, belek, bot, rossz, piszkos).
A kutatók által kidolgozott modell a szavak változásának gyakorisági rátáját, valamint a rokon nyelveket elemzi, keresve a közös ősszavakat. Ennek segítségével egy olyan kétszáz szavas listát állítottak össze, amelyek nem függnek az adott népek kultúrájától, sem a technológiától, így feltételezhető, hogy olyan fogalmakat jelölnek, amelyek nem változtak az évezredek során különböző népeknél.
A rokon nyelvek esetében azt vizsgálták, hogy egy közös gyökerű szó mikor vált szét két nyelv esetében. Végső soron a tudósok egy olyan algoritmust dolgoztak ki, amelynek révén egy adott korhoz köthető szavak listája kapható. „Elég begépelni egy múltbéli vagy jövőbeni dátumot, s a számítógép összeállítja azon szavak listáját, amelyek megváltoznak, ha visszamegyünk vagy előreszaladunk az időben” – magyarázta Mark Pagel professzora. Mint hozzátette, e lista segítségével olyan társalgási kézikönyv állítható össze, amelynek az illető nagy hasznát venné, ha például Hódító Vilmossal (1028-1087) szeretne szóba elegyedni.
