A szerelem útjában nem mindig „csak” egy szigorú apa áll…
…hanem néha egy kávéházi törzshely és a bizonytalan megélhetés is.
Robert Schumann és Clara Wieck szerelme komoly akadályba ütközött, amikor Clara édesapja, Friedrich Wieck – neves zongoratanár és hangszerkereskedő – ellenezte lánya házasságát a zeneszerzővel.
A bírósághoz benyújtott keresetében többek között azt hozta fel Schumann ellen, hogy gyakran látogatja a „Kaffee-Baum” kávéházat, kompozícióiból nem származik biztos jövedelme, ráadásul az általa szerkesztett folyóirat olvasóit is elveszítheti. Az idős Wieck szerint a fiatal pár anyagi jövője túlságosan bizonytalan.
Csakhogy a 29 éves Schumann ekkor már nem volt ismeretlen zenész: hazáján túl is elismert zeneszerzőnek számított, és több zenei társaság tiszteletbeli tagja volt.
A házasságért végül hosszú és lelkileg megterhelő jogi küzdelmet kellett folytatniuk, de szerelmük kiállta a próbát. 1840. szeptember 12-én Lipcsében összeházasodtak, és kezdetét vette a zenetörténet egyik legendás művészházassága. Clara nemcsak férje társa, hanem egyik legfontosabb művészi támasza és műveinek értő tolmácsolója is lett.
