MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek. Ki ne hallotta volna a felsorolt mozaikszók többségét? Csak néhány azok közül a mozaikszók közül, amelyeket pár évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában.
MÜSZI, ÁFÉSZ, MÁV, Mahart, HÉV, Közért, IBUSZ, ÁPISZ, FTC, MTK, KRESZ – mindenki ismeri, de tudjuk-e mit is takarnak ezek a szavak, kifejezések? Napjaink felgyorsult világában egyre több rövidítést és mozaikszót használunk. A TINTA Kiadó gondozásában megjelent Rövidítések enciklopédiája értelmezi és megmagyarázza a nagy számban és gyorsan felbukkanó rövidített nyelvi alakokat. Nemcsak a magyar nyelv él szavak, szókapcsolatok rövidítésével, hanem az idegen nyelvek is. Mivel a tudományok és a technika, technológia fejlődésében élen járó országok angol nyelvűek, illetve a nemzetközi kommunikáció nyelve mára szinte kizárólagosan az angol, érthető, hogy az angol nyelvben születik a 21. század elején a legtöbb rövidítés, amelyek aztán szinte az egész világon elterjednek, olvasható a kötet ajánlójában.
A TINTA Könyvkiadó Rövidítések enciklopédiájának megjelenését többéves gyűjtőmunka előzte meg. Az összeállítás nagyságára jellemző, hogy 67 szakterületről 12 000 rövidítést tartalmaz és dolgoz fel. A szótározott rövidítések közül 5320 magyar, a fennmaradó 6830 pedig idegen nyelvű. A legtöbb rövidítést a következő területekről, illetve témakörökből találjuk: orvostudomány, szervezet-egyesület, vallás, földrajz, politika, informatika. A néhány éve felbukkant SMS-nyelvből is szép számú adat került szótározásra és értelmezésre: ír6sz, mléxm, QK stb. A gyűjteményben megtalálhatók az új, csupán néhány éves rövidítések mellett a régebbi, tradicionálisak is, mint pl.: FÉG, ONCSA, szmk.
A teljesség igénye nélkül – az MTVA és a TINTA Kiadó gyűjteményének felhasználásával – ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát. Ezekkel mint hívószavakkal ikonikus magyar vállalatok múltjába kalandozunk, és azt is megmutatjuk, hogyan alakult a sorsuk.
ATI
(Autóközlekedési Tanintézet)
Az Autóközlekedési Tanintézet 1956-ban kapta nevét, de az 1912 óta létező állami sofőriskola jogutódjaként jött létre. Országos hálózatot épített ki és olyan márkanévvé vált, melyből a mai napig meg lehet élni, noha maga a tanintézet már nem létezik régi formájában. Jelenleg is országszerte működik azonban több olyan autósiskola, amely a régi Autóközlekedési Tanintézet tevékenységét viszi tovább, annak több évtizedes, jól bejáratott márkanevére és hírnevére alapozva.
ÁFÉSZ
(Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet)
Lépten-nyomon a feliratba botlottunk, most mutatjuk, mit jelent: Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, a földművesszövetkezet jogutódja. Az elnevezés 1967-ben született, azzal, hogy a gazdasági tevékenység átalakult, a kereskedelemre helyeződött a hangsúly a földművelésről a szövetkezeti formán belül, falvakban és városokban egyaránt elterjedtek. Bár jóval alacsonyabb számban, de szövetkezetként vagy egyéb gazdasági társaságként napjainkban is működik még néhány ÁFÉSZ.
ÁPISZ
(Állami Papír- és Írószerkereskedelmi Vállalat)
Azon túl, hogy az egyiptomi vallásban a szent bika, Ozirisz jelképe volt, nálunk egyúttal az Állami Papír- és Írószerkereskedelmi Vállalat is, amely 1949-ben jött létre. Kikerülhetetlen lett, hiszen az iskolakezdéshez mindenkinek innen kellett beszereznie a szükséges felszereléseket. Monopolhelyzetét természetesen elveszítette a rendszerváltást követően, de hasonló tevékenységi körrel – jelenlegi cégformájában 2012 óta – ma is működik, irodaszerek kereskedelmével bővítve ki az egykori jellegzetes papír-írószer kínálatot.
MÜSZI
(Mezőgazdasági Üzemszervezési Számítástechnikai és Informatikai Rt.)
Bár a reklámot kétségkívül mindenki ismerte és sokan szerették is, odáig már nem jutott el a marketingkampány, hogy az elterjedt szót bármiféle termékkel vagy szolgáltatással összekapcsolták volna a vásárlók fejében. Hónapokig találgatta a fél ország, vajon mit kívánnak népszerűsíteni a kisfilmmel. A MÜSZI-nek saját lapja is volt. A Kerti Kalendárium havi megjelenésű lap gyakorlati útmutatást nyújt a kertészkedőknek a zöldség, gyümölcs és szőlőtermesztéséhez, valamint a virágok ápolásához. A megoldás, azaz a konkrétum máig rejtély, csupán azzal tudunk segíteni, hogy a MÜSZI jelentését feloldjuk: Mezőgazdasági Üzemszervezési Számítástechnikai és Informatikai Rt.
IBUSZ
(Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt.)
Avagy Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt. A vállalat a Magyar Királyi Államvasutak 1902-ben alapított menetjegyértékesítő irodájának közvetlen jogutódja volt. Fő tevékenysége turisztika, jegyértékesítés, valamint kapcsolódó vám-és pénzügyi szolgáltatások értékesítése. A mai napig létező, piaci körülmények között tevékenykedő vállalat, részvénytársaság formában. (A reklámfilm illusztráció, a korszak reklámjainak bemutatását szolgálja, nem az utazási iroda jelenlegi termékeinek vagy szolgáltatásainak népszerűsítését.)
UVATERV
(Út- és Vasúttervező Vállalat)
Az Út- és Vasúttervező Vállalatot 1948-ben alapították, fő tevékenysége a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének támogatása volt. Fénykorában a legnagyobb ilyen vállalat volt Európában mintegy 2200 fős szakembergárdával. Jelenleg UVATERV Zrt.-ként működik, immár piaci körülmények között.
BARNEVÁL
(Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalat)
Az 1. világháború után, 1920-ban a Békés-megyei baromfitermelők egyesítették erőiket. Megalapították az Élelmiszer- és Terménykiviteli Vállalatot, főként baromfi és tojás kereskedésére. Az államosítást követően, 1948-tól ez a vállalat BARNEVÁL-ként, azaz Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalatként vált közismertté. Közvetlen jogutódja a Baromfifeldolgozó és Értékesítő Vállalat, melynek számos utódvállalata napjainkban is működik.
NASA
(National Aeronautics and Space Administration)
National Aeronautics and Space Administration angol űrhajózási rövidítés; Nemzeti Űrkutatási és Űrhajózási Hivatal. Az amerikai kormány önálló hivatala, amely a polgári űrprogramokért felelős. Eisenhower elnök alapította 1958-ban a NACA (National Advisory Committee for Aeronautics). 2020-tóla NASA hosszú tűvú lépéseket tesz abba az irányba, hogy az űrhajósoknak visszatérhessenek a Holdra, folytatja a Mars felfedezését és új technológiákat fejleszt ki annak érdekében, hogy a szuperszonikus repülőgépek nyugodtan repüljenek.
Közért
(Községi Élelmiszerértékesítő Vállalat Rt.)
A szó köznevesült, a közért jelentése: élelmiszerbolt, csemegebolt. Az első önkiszolgáló élelmiszerbolt Magyarországon 1955. augusztus 27-én nyílt meg Budán, a Bem József utca és a Mártírok útja (ma: Margit körút) sarkán. A II. kerületi üzlet portálján hirdette a felirat: “Önkiszolgálók boltja”. Ezután sorra alakultak át a boltok önkiszolgáló rendszerűvé, illetve nyíltak a szabadpolcos közértek és később, az 1960-as évektől az ABC-áruházak. Az 90-es évek közepétől a kis közérteket felváltották a nagyobb alapterületű élelmiszer-áruházak, ma már a diszkontok, szuper- és hipermarketek bonyolítják az élelmiszer-forgalom nagyobb részét.
Közszóként kisbetűvel írjuk.
Nemz. Kvtár / OSZK
(Nemzeti Könyvtár / Országos Széchényi Könyvtár)
A Nemzeti Könyvtár ált 1802. nov. 25-én keltezett alapítólevelében gróf Széchényi Ferenc a nemzetnek adta a magyar és magyar vonatkozású irodalmat tartalmazó könyvtárát. Az alapítóról nevezzük Országos Széchényi Könyvtárnak a magyar nemzeti könyvtárat. Az OSZK ma a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség hagyományos (papíralapú) és modern (elektronikus) könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye.
AKÖV
(Autóközlekedési Vállalat)
Az Autóközlekedési Vállalat 1949-ben, az országos autóbuszközlekedés és a teherfuvarozási szolgáltatás átalakításával jött létre. Az így megalapított MÁVAUT-ot (Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme) és TEFU-t (Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat) feldarabolták, teherfuvarozási és személyszállítási részlegekre bontották. 1961-től ezek megyei szinten szerveződtek. A privatizáció ezt a vállalati formát teljesen szétroncsolta. Az autóbuszközlekedést bonyolító Volán vállalatok 1984 óta léteznek.
