Egy magyar nemzetőrről készült korabeli dagerrotípiát állít ki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum.
„Nemzetemnek vagyok katonája”
(Arany János)
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából a múzeumban csak két hétig (március 13. és 25 között) látható a kivételes értékű dagerrotípia.
Magyar nemzetőrről készült dagerrotípia
A kevés fennmaradt magyarországi dagerrotípia között is különösen ritka az a feltehetően az 1848–49-es szabadságharc idején készült portré, amely nagy valószínűséggel egy nemzetőr tisztet ábrázol. A dagerrotípiát a Magyar Művészeti Akadémia vásárolta meg és helyezte letétbe a Magyar Nemzeti Múzeumban. A felvétel különlegessége, hogy a honfi kutyájával együtt fotografáltatta magát.
Lengyel Beatrix, a múzeum történeti fényképtárának igazgatója elmondta, hogy a dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás, amelyet ezüstözött rézlemezre készítettek el nagyjából 1839 és 1859 között. A valóság képét azonnal, negatív közbeiktatása nélkül pozitív képként visszaadó eljárással készült képek nem sokszorosíthatók, mindegyik dagerrotípia egyedi példány. A dagerrotípia közvetlenül pozitív képet adott, amelyen a jobb- és a baloldal fel volt cserélve, és nem volt reprodukálható. Az első dagerrotípia 1837-ben készült és a feltaláló műtermét ábrázolja, ezen kifejezetten apró részletek is megfigyelhetőek.
A szakember elmondta, hogy ezzel a technikával a történeti Magyarország területén mintegy ötven-százezer kép készült és ezek közül csupán mintegy ezer maradt fenn különböző gyűjteményekben vagy magángyűjtőknél. Meglehetősen ritka, hogy egy-egy újabb előkerül.
A most kiállított, a viseletből következtethetően az 1848/49-es nemzetőrt ábrázoló kép egy aukción bukkant fel, majd az MMA az aukción kívül vásárolta meg szakértők közreműködésével. A Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a dagerrotípiáról a keletkezésénél későbbi, hozzá nem illő keretet, majd portalanította, a paszpartut és a képet hordozó ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzáillő szalaggal körbefogta és egy új üveglemezt helyezett a tetejére, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a lemez. A konzerválás idején Ormos József fotográfus-főrestaurátor digitális felvételt készített róla, amelyet mind a múzeum, mind az MMA honlapján közzétesznek.
Daguerre találmányát 1839. január 9-én mutatták be a francia akadémiának, és a lenyűgözött tudós társaság azonnal javasolta a kormánynak, hogy vegyék meg az eljárást. Ez 200 ezer frankjába került az adófizetőknek, Daguerre és később Niépce fia is gavalléros életjáradékot kapott. A dagerrotípia (amelyet a lovagiatlan Daguerre magáról nevezett el) szinte hónapok alatt világszerte elterjedt; Amerikában a távírót feltaláló Morse népszerűsítette, Magyarországon a leghíresebb ilyen kép Petőfi Sándorról készült.
A nemzeti ünnephez kapcsolódva a múzeum három napon keresztül, csütörtökön ingyenesen, péntektől vasárnapig pedig kedvezményes belépőkkel várja a látogatókat.
