Egy Rómához közel elhelyezkedő ókori császárvilla romjai alatt találtak több Kr. e. 1. század és a Kr. u. 2. század között készülhetett szobrot. A feltevések szerint a márványszobrok Augustus császár egyetlen lányát, Juliát ábrázolják.
Noha a nők szerepe nem volt jelentős az ókori Róma életében, az éles nyelvéről és elméjéről is elhíresült Julia Caesaris neve megmaradt szabados életvitele, illetve apja, Augustus császár és férje, Tiberius császár révén. Róma közelében egy ókori császárvillára benne pedig egy márványszobor fejére találtak Aranovában a tengerparton: a régészek szerint a szobor Julia Caesarist, ismertebb nevén idősebb Juliát, Augustus császár lányát ábrázolta, ami azt jelzi, hogy a villa gazdag tulajdonosai tisztelték a fiatal korában szabad, ám tragikus véget ért asszony életét.
Julia Caesaris
A finom vonású, enyhén balra fordított női fejet Juliával (Kr.e. 63 – Kr.u. 14.), Augustus császár egyetlen lányával azonosították, aki második feleségétől Scriboniától született. Noha kevés említés maradt fenn a császárt körülvevő nőkről, az tudott, hogy ekkoriban a nők egyre nagyobb szabadságot harcoltak ki maguknak a férfi központú társadalomban.
Augustus erős befolyással bírt lánya életére; kiválasztotta, mikor kihez menjen férjhez, hol éljen, mennyit költsön. Ám a politikai és hadvezéri teendők, illetve az ez időtájt elterjedő életmód miatt egyre kevésbé tudta befolyásolni és felügyelni Julia életét.
A kivívott szabadság főleg a napi életritmusban jelentkezett, az asszonyok, így Julia is, szexuális és gazdasági önállóságra tettek szert, ami nem ritkán nyílt szabadosságban testesült meg.
Fennmaradt írások szerint a már harmadik házasságában is elégedetlen – harmadik férje, Tiberius, a későbbi császár volt -, kicsapongó életet élő Julia éjszakánként Róma utcáin, sőt a Forumon álló szószék tetején szeretkezett válogatás nélkül ismerőssel és ismeretlennel. Hűtlenség vádjával perbe fogták, és még maga az apja, Augustus császár sem volt hajlandó megmenteni, így egy kis szigetre, Pandatariára száműzték, majd öt év száműzetés után szabadult, ám a császári családba már soha nem fogadták vissza.
Ókori villában Julia szobra
Építkezés közben került felszínre a régészek által monumentálisnak nevezett ókori villa. A Fiumicino római repülőtérhez közeli Aranova területén decembertől folytatott ásatás során a földben találták meg az életnagyságú szoborfejet. A fehér márványból formázott szobor többi része még nem került elő.
A szobor fülén fúrt lyukakból arra következtettek, hogy fülbevaló is díszítette az alkotást, tehát arisztokrata család tagjáról van szó. A szobor hajviselete is segített az azonosításban. A római szobrászat korhűen követte a hölgyek hajviseletét – mondta a sajtónak Alfonsina Russo Tagliente, a régészeti felügyelőség munkatársa. A szobrot a Villa Giulia római etruszk múzeumban restaurálják, ahol a sajtónak is bemutatták.
A szakértő szerint a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 2. század közötti villa méretei arra utalnak, hogy Aranovában eddig ismeretlen császári nyaralót találtak.
