„Zenélünk rogyásig. Nagyon komolyan vesszük az egészet, mert hát ez a zenei szabadság komoly dolog.” 70. születésnapját ünnepelte január 30-án Phil Collins, a Genesis énekes-dobosa, Oscar- és Grammy-díjas filmzeneszerző, az 1980-as évek egyik legsikeresebb zenésze.
Phil Collins 1951. január 30 született Londonban Philip David Charles Collins néven. Gyerekszínészként kezdte, első sikerét az Oliver című musicalben aratta és feltűnt a Beatles Egy nehéz nap éjszakája című filmjében is. Tinédzserként egy újsághirdetés nyomán került be az akkor még ismeretlen progresszív rock csapatba, amely akut dobosproblémákkal küszködött.
A Genesis a hetvenes évek első felében, amikor Peter Gabriel volt a frontember, koncept-albumaival, igényes zenéjével és szövegeivel csak viszonylag szűkebb közönséget ért el, bár szakmai kör9ökben egyre nagyobb elismerésre tett szert. Gabriel aztán 1975-ben a kilépés mellett döntött és szólópályára lépett, pótlására a többiek (Collins mellett Mike Rutherford basszusgitáros, Tony Banks billentyűs és Steve Hackett gitáros) négyszáz énekesjelöltet hallgattak meg. Végül azt a kézenfekvő megoldást választották, hogy az olykor addig is háttérvokálozó Collinsra bízták a mikrofont, akinek hangja ráadásul meglepően hasonló volt Gabrieléhez.
Bár 1977-ben Hackett is kilépett, a trióvá zsugorodott együttes karrierje felívelt, ehhez persze hozzájárult, hogy a zene a kommerszebb hangzás, a poposabb vonal felé tolódott. Egymást követték a listavezető arany- és platinalemezek: Duke, Abacab, Genesis, Invisible Touch, We Can’t Dance. A stúdiófelvételeken Collins énekelt és dobolt is, utóbbit a koncertekre jó barátjának, Chester Thompsonnak engedte át.
Collins 1981-ben adta ki első szólóalbumát Face Value címmel, amely nagyobb siker lett, mint bármelyik Genesis-korong. A dobosból lett énekes a nyolcvanas években össze tudta egyeztetni szólókarrierjét és munkáját az együttessel, hol szólóban, hol társaival turnézott, készített felvételeket.
Hivatalosan 1995-ben lépett ki az akkor már három éve hallgató Genesisből, három évre rá sikerült újra többszörös platinalemezt produkálnia legnagyobb slágereinek albumra gyűjtésével, 1999-ben pedig a Tarzan című rajzfilmhez írott You’ll be in My Heart című dala 19 hétig vezette a listákat Amerikában, és megkapta az Oscar-díjat is a legjobb eredeti filmdal kategóriában. Grammy-díjból hetet őriz vitrinjében, és kapott két Golden Globe-ot is.
A Genesis tagjaival sokévnyi „haragszom rád” időszaka után – 1997-ben Calling All Stations címmel Collins nélkül, Ray Wilson énekessel készített Genesis-albumot Banks és Rutherford – újra összeállt egy világkörüli turnéra, amely 2007 nyarán zajlott le, óriási sikerrel, telt házas arénákban. Hogy lesz-e folytatás, arról nincsenek biztos információk.
Collins a filmmel is kacérkodik: 1989-ben eljátszotta a nagy vonatrablásról szóló Buster című film főszerepét, az ebben felcsendülő Two Hearts című dal világsláger lett. Feltűnt a South Park című rajzfilmsorozatban is. A harmadik feleségétől is elvált zenész Svájcban él, és néhány éve nyakműtéten esett át, de ez állítása szerint nem hátráltatja a dobolásban.
A slágerlisták első helyén csak az Egyesült Királyságban több albummal és kislemezzel szerepelt. Több mint négy évtizedes karrierje során 250 millió albumot adott el, ebből szólistaként 100 milliót. 2010-ben új szólóalbummal jelentkezett: Going Back című korongján a soulzene klasszikusait dolgozta fel. A hetvenes-nyolcvanas években ő dobolt a Brand X elnevezésű, fúziós dzsesszt játszó együttesben is.
Collins háromszor volt házas, öt gyermek apja, köztük Lily Collins színésznőé. Manapság Collins sokkal több időt tölt családja körében, mint zenésztársaival. Egészségére hatással volt az éjszakai életmód mellett az alkohol- és gyógyszerfüggőség, és több baleset is érte: legutóbb 2017-ben az előadó megcsúszott a szállodai szobájában az éjszaka közepén, amikor ki akart menni a mosdóba, és esés közben beütötte a fejét egy székbe.
2011 márciusában hivatalosan is bejelentette, hogy számos egészségügyi problémával küzd, többek között egy gerincproblémával, ami arra kényszerítette, hogy abbahagyja a dobolást, bejelentette, hogy visszavonul a zenétől. Ugyanebben az évben bekerült a Genesis a Rock and Roll Hírességek Csarnokába.
Bár nagy zenei sikereket ért el, a sajtó és a zenészek is gyakran tréfálkoztak karrierjén és kétségbe vonták zenei tehetségét. „Sajnálom, hogy sikeresek lettünk. Tényleg nem akartam, hogy ez ilyen méreteket öltsön, ezért nem is lep meg, hogy az emberek elkezdtek utálni” – fejtegette Collins viccelődve.
