Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Ray Bradbury marsbéli világa című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Ray Bradbury marsbéli világa

Szerző: / 2013. augusztus 22. csütörtök / Kultúra, Irodalom   

Ray Bradbury (Forrás: raybradbury.com)A Marsbéli krónikák, a Fahrenheit 451, a Gonosz lélek közeleg és A tetovált ember szerzője Amerika egyik legnagyobb álmodója és mesemondója volt, miközben utálta a műszaki vívmányokat. Ray Bradbury írót az élet, az ember, a jóság és a gonoszság, az emberiség sorsa érdekelte.

A Marsról író, és a Holdra való visszatérést követelő Ray Bradbury távolról sem volt megszállottja a műszaki kacatoknak. „Túl sok mobiltelefonunk van. Túl sok internetünk van. Meg kell szabadulnunk ezektől a gépektől. Túl sok gépünk van manapság” – vélekedett. Nem lelkesedik a webes szolgáltatóktól sem. Még akkor sem, ha azok történetesen az ő könyveit szerették volna elektronikus formában eljuttatni a nagyközönséghez. Ray Bradbury különleges ember volt és kivételesen nagy író.

Egy humanista álmodozó

Ray Bradbury (Forrás: raybradbury.com)Ray Douglas Bradbury, a Marsbéli krónikák és a Fahrenheit 451 és számos más kultikus regény és novelláskötet szerzője 1920. augusztus 22-én Waukeganban született. Már gyerekként is lejegyezte gondolatait, 11 éves korában kezdett írni, igaz, akkor még húscsomagoló papírokra. Családja az 1930-as évek közepén költözött Los Angelesbe, akkortájt szívesen görkorcsolyázott Hollywood utcáin abban a reményben, hátha egy híresség felfigyel rá. A középiskolában színjátszó csoportba járt, és sokáig színésznek készült. Két éles szemű tanára azonban felismerte benne az írói tehetséget, ezért inkább erre a pályára terelgették. Egy költői klubhoz és a Los Angeles-i Science Fiction Társasághoz is csatlakozott.

Nem ment egyetemre, de a tanulásra továbbra is nagy hangsúlyt fordított. Nappal újságot árult Los Angeles utcáin, emellett gépíróként dolgozott, éjszakánként viszont a közkönyvtárakat látogatta, ahol mélyebb ismeretekre tett szert, mint gondolhatnánk. A rengeteg könyv között sokkal jobban érezte magát, mint kortársai között. Első publikált novellája, a Hollerbochen’s Dilemma a kispéldányszámú Imagination!-ban jelent meg 1938-ban. Pendulum (Inga) című első novellája, amiért már fizettek is, a Super Science Stories című folyóiratban jelent meg 1941-ben. Egy évvel később látott napvilágot a The Lake (A tó) című munkája, amelyben már kirajzolódott egyéni stílusa. A sikeren felbuzdulva teljesen az írásnak szentelte idejét és energiáját. 1945-ben A nagy fekete-fehér játszma című írását beválasztották a Legjobb amerikai novellák címet viselő antológiába. 1947-ben megnősült, ugyanebben az évben jött ki Sötét karnevál című novelláskötete.
Mélyen hitt a könyv és az írás erejében és hatásában. Nem egy nyilatkozata szólt arról, hogy az írás csak akkor működik, ha mindennap csinálja, és el is végzi az ember a kitűzött célt, nem csak akkor, ha kedve vagy ihlete van hozzá. Kinevette az ihlet elkerülésére hivatkozókat. Különös, gyakran metaforákkal teli szépirodalmi művei témái miatt munkásságát a tudományos-fantasztikus skatulyába szorították, ami ellen egész életében tiltakozott. Úgy vélte, gazdag életművéből egyedül a Fahrenheit 451 számít sci-finek.

A Marsbéli krónikák és a Fahrenheit 451 sikere

„Azt mondta, a legrosszabb dolog, ami az emberrel megeshet, az, ha megtudja, hogy mi a magány, ha tudja, mi a szomorúság és a sírás.”

Ettől kezdve pályája felfelé ívelt. 1950-ben jelent meg egyik legismertebb műve, a Marsbéli krónikák, amely elemzői szerint a science fiction eszközeivel bírálta a társadalmi visszásságokat. Az emberiség a pusztulás szélén álló világát elhagyva a Marsra költözik. Az új kezdet reménye hívja, csakhogy ő magával hozza a régi félelmeit és vágyait is. Azonban a különös, új világ az ősi, kihalófélben lévő marslakókkal és a hatalmas, vörös-arany sivatagokkal teljesen megbabonázza, beleszivárog az álmaiba, és örökre megváltoztatja.

„Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen ahhoz, hogy újra kezdjük. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk… És most megmutatom nektek a Marslakókat.”

Ray Bradbury-könyvek (Fotó: cultura.hu)

„Fahrenheit 451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég…”

Szintén világhíressé vált filozofikus regénye, a három évvel későbbi Fahrenheit 451 fenyegető és sötét világot írt le. A történetben Guy Montag tűzőrként dolgozik. Az a munkája, hogy elégesse a könyveket… a házakkal együtt, ahol eldugták azokat. Montag élvezi a munkáját. Tíz éve tűzőr, és mindig felhőtlen örömmel vonul ki az éjszakai riasztásokra, boldogan nézi a lapokat emésztő lángokat. Aztán egy nap találkozik egy lánnyal, aki olyan múltról mesél neki, amikor az emberek még nem féltek, majd megismerkedik egy professzorral, aki olyan jövőt fest elé, amelyben az emberek gondolkodnak. És akkor Guy Montag hirtelen ráébred arra, mi az igazi hivatása, és szembesül a könyvek, az irodalom, a múlt és a jövő jelentőségével. Öreg emberek, egykori tudósok, művészek bujdosnak az erdőbe, egyikük a „Prédikátorok könyve”, másikuk „Platón Köztársasága”, harmadik a „Gulliver utazásai”… s attól fogva együtt őrzik fejükben az emberiség kultúrkincsét egy jobb, tisztább világ számára. A könyvből 1966-ban Francois Truffaut rendezett filmet.

„Tömd meg a szemed csodákkal, élj úgy, mintha 10 másodpercen belül kidőlnél! Lásd a világot. Sokkal fantasztikusabb, mint bármi álom, amit úgy készítenek gyárakban vagy amiért fizethetsz.”

A könyv megjelenését követően idővel 10 milliónál is több fogyott belőle, 33 nyelvre fordították le. Bradbury könyvjóslata pedig részben bevált. Az író 60 éve olyan jövőt vetett papírra, amelyben az emberiség egyre mohóbb étvágya az új médiaszenzációkra visszaveti az olvasást, a könyveket pedig a hatalom betiltja és elégetteti. (A jóslat első fele tűnik teljesülni.) 2011-ben Ray Bradbury hosszadalmas huzavona után engedélyezte, hogy elektronikus kiadásban is megjelenjen Fahrenheit 451, amire azért figyeltek fel rajongói, mert az e-könyvek ádáz ellensége volt. Bradbury annyira utálta az e-könyveket, hogy a szagukat sem állhatta. „Olyan büdösek, mint a kipufogógáz” – dohogta egy alkalommal a sajtónak.

Filmre vitt ötletek

Bradbury rajongott a filmekért, számos hollywoodi produkcióhoz kötődik a neve. Egyebek mellett az 1956-os Moby Dick forgatókönyvét jegyezte, amelynek főszerepét Gregory Peck játszotta. A tévé számára is írt forgatókönyveket, köztük többet Alfred Hitchcock rendezett. Novelláiból minisorozat is készült, amelyet a Magyar Televízióban is bemutattak. Az Oscarra jelölt Icarus Montgolfier Wright című, repülés történetét feldolgozó animációs film forgatókönyvén is dolgozott.

Számos kitüntetése mellett az Amerikai Science Fiction Írók Szövetsége (SFPA) a nagymesterének nevezte ki. Tíz éve az amerikai Nemzeti Könyvdíj átadásakor életműdíjjal jutalmazták. Szokatlan elismerésként egy aszteroidát neveztek el róla, és Dandelion Wine című, önéletrajzi ihletésű műve nyomán kapta nevét a Hold Dandelion krátere. Hazánkban az Agave Könyvek gondozásában jelennek meg új kiadásban Bradbury írásai. Halála után jelent meg hazánkban az Árnyak és Rémek – Ray Bradbury emlékére című antológia, melyben a műfaj legismertebb szerzőinek egy-egy novellája olvasható a mester előtt tisztelegve.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek