A Gutenberg-bibliát, a Hunyadi Mátyás könyvtárából származó kódexeket, vagy akár a Balassi Bálint verseit kéziratos formában őrző Balassa-kódexet nem teheti senki otthon a polcára. Azonban a gyönyörű fakszimile és reprint kiadványait megtekinthetjük az Országos Széchényi Könyvtár kamarakiállításán.
Fakszimile, hasonmás és reprint
Csak üvegbúra alatt látható, óvott és vigyázott eredeti kódexek és több száz éves első kiadású kéziratok gyűjteményét, vagyis ezeknek a kincseknek „csak” a nyomdai sokszorosítással készült, eredeti méretű, teljesen hű mását. A fakszimile latin eredetű kifejezés, melynek eredeti jelentése: facsimile, azaz: csinálj hasonlót!
Nyomdászati értelemben fakszimilének nevezzük egy dokumentum (például könyv, kézirat, kép, kotta stb.) az eredetihez mindenben hasonló és nyomdai úton sokszorosított másolatát, azaz hasonmás kiadását.
A fakszimilék esetében – melyek elsősorban gyűjtők számára készülnek – a legteljesebb igényességgel igyekeznek mindenben az eredeti dokumentumot lemásolni. E kiadványoknál a cél az, hogy amennyire csak lehet, megközelítsék az eredeti kötet arculatát, s hogy megteremtsék az eredeti megjelenés illúzióját a forma, a méret, a kötésmód szempontjából is. Az igazán jól sikerült fakszimile esetében alig lehet megkülönböztetni a hasonmást az eredeti kiadás példányaitól.
Többféle célból dönthetnek egy könyv hasonmás kiadásként való megjelentetéséről: elsősorban a hiánypótló, érdeklődésre számot tartó, ritka, avagy már nem könnyen hozzáférhető szépirodalmi és szakkönyveket, bibliofil könyveket adják ki ily módon. A fakszimile kiadás megjelenhet mellékletként vagy önálló kiadványként is.
A reprint (az angol szó jelentése: újnyomat, újranyomat) esetében önálló, mai tervezésű kiadásról beszélhetünk, amikor is csak a dokumentum belső része, a könyvtest (a szövegtükör) egyezik meg az eredetivel. Ez esetben egyszerűbb kivitelezésű kiadványról van szó, mivel a reprint kiadás esetében a hangsúly a tartalom reprodukálásán, a használhatóságon van. Ennek megfelelően a reprint többnyire olcsóbb kategóriájú kiadvány.
Ugyanannak a könyvnek elkészíthető mind a hasonmás, mind pedig a reprint változata is. Az OSZK kiállításában 1850 előtt megjelent könyveknek a 20. és a 21. században kiadott hasonmás és reprint kiadásaiból mutatnak be számos darabot. Az összeállításban különböző témájú könyvekből válogattak – a vallásos kiadványoktól kezdve, a szépirodalmi műveken keresztül, a természettudományokig.
A tárlókban többek között megtekinthető hasonmás vagy reprint kiadásban: a Gutenberg-biblia, a Károli Gáspár által készített Vizsolyi Biblia, az első magyar nyelvű nyomtatott könyv, mely Komjáti Benedek fordításában tartalmazza Pál apostol leveleit, Hunyadi Mátyás könyvtárából származó kódexek (korvinák), Mátyás király leveleskönyve, a Héderváry-kódex, a Balassi Bálint verseit kéziratos formában őrző Balassa-kódex, II. Rákóczi Ferenc ábécés könyvecskéje, a 16 kiadást megélt Flóri könyve, mely a maga korában (az első kiadás még 1839-ben jelent meg Heckenast Gusztávnál) elterjedt filantropista pedagógia moralizáló-oktató szellemében íródott, a pozsonyi érseki kertnek a 17. századból származó bemutatása, mely az első magyar nyelven megjelent kertészeti szakkönyv.
A kiállítás megtekinthető 2013. március 5. és 2013. július 13. között, a VII. emeleti katalógustérben, a könyvtár nyitva tartása alatt.
Reprinttől az értékes hasonmásig című pódiumbeszélgetés
A Hasonmás – Fakszimile és reprint kiadványok az OSZK gyűjteményéből című kamarakiállításhoz kapcsolódó beszélgetésben részt vesznek meghívott vendégek: Kőszeghy Péter irodalomtörténész, a Balassi Kiadó tudományos igazgatója, Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója és
Schöck Gyula a Schöck Kft. cégvezető igazgatója.
A beszélgetést Boka László irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója moderálja.
Időpont: 2013. március 20. 15:00
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
