20 éve hunyt el Jerry Siegel amerikai képregényíró, Superman megálmodója, aki csak aprópénzt látott a sok millió dolláros Superman-üzletből.
Jerome „Jerry” Siegel litván zsidó bevándorlók hatodik gyermekeként 1914. október 17-én látta meg a napvilágot az ohiói Clevelandben. Kereskedéssel foglalkozó apjába is szorult némi festői hajlam, így támogatta fia művészi törekvéseit. Jerry alig múlt tíz éves, amikor apja szívrohamot kapott, az árván maradt fiú számára a sci-fi filmek és a képregények világa jelentett némi vigasztalást. Kiterjedt levelezést folytatott a tudományos-fantasztikus történetek rajongóival, maga is írt hasonló történeteket, amelyeket saját kiadású füzetekben jelentetett meg, miközben iskolája újságjánál is dolgozott. Visszahúzódó, magányos fiú volt, de egy Tarzan-paródiával sikerült népszerűséget szereznie kortársai között.
A képregények rendkívüli helyzeteket átélő szereplőinek sorát a szuper hősök megjelenése koronázta meg, ezzel a képregény immár a tömegkultúra része és formálója lett.
Tizenhat évesen ismerte meg Joe Shustert, akivel később közösen alkották meg Acélember (Man of Steel), azaz Superman figuráját. Hősük 1933-as megszületésekor még kopasz és gonosz tudós volt, aki világuralomra tör.
A ma ismert Superman ötlete 1934-ben egy éjszaka pattant ki Siegel fejéből: megnyerő külsejű hőst képzelt el, aki a földönkívüli Krypton bolygóról származik, nevelőszülőkkel él. Amikor ráébred, hogy rendkívüli adottságokkal rendelkezik, és olyan dolgokra is képes, amire egyetlen földi halandó sem, eltökéli, hogy kideríti: mi célból jött a világra és mi a küldetése, erejét pedig az emberiség javára használja. Superman ötlete Siegel fejéből pattant ki, Shuster pedig felöltöztette abba a testhez simuló, kék-piros jelmezbe, ahogyan ma milliók ismerik.
Siegelt számára mindig is kiemelten fontos volt a Lois Lane és Superman között szövődő szerelmi szál, a szuperhős negyvenedik születésnapján saját emlékeivel küzdve mesélt arról a vézna, szemüveges fiúról, amilyen Clark Kentet is lehetett. Superman a műfaj archetípusa, a modernkor legtökéletesebb mítosza. Eddig majdnem 80 évet ért meg az újságok lapjain, hosszú élete során számos akadémiai értekezés és disszertáció foglalkozott jellemével és a nyomában keletkező háromszáz szuperhős társadalmi hatásával.
130 dollárért keltek el Superman jogai
A szerzőpárosnak azonban még sok ajtón kellett bekopogtatnia, mire teremtményével felkeltette a kiadók figyelmét. Végül New Yorkban kötöttek ki, és képregényeikkel a DC Comics céget keresték fel. A rendkívüli képességű hős 1938-ban mutatkozott be az Action Comics-ban, a többi már történelem. A naiv fiatalemberek azt gondolták, hogy jó üzletet kötöttek, amikor 1938 márciusában 130 dollárért eladták a Superman összes jogát, holott ezzel a lépéssel foszlottak szerte álmaik. A DC Comics már júniusban piacra dobta a sztorit, amely azonnal bombasiker lett, de a cég megtagadta, hogy részesedést fizessen a nyereségből. Az alkotók, akik a szerződés értelmében tíz évig voltak kötelesek szállítani a Superman-sztorikat, több alkalommal is beperelték a DC Comicsot, de minden fórumon elutasították őket.
A cég csak 1976-ban, amikor a Superman-üzlet filmjogai, a televíziós sorozatok és más kereskedelmi termékek eladása révén több száz millió dollár bevételre tett szert, engedett a közvélemény nyomásának. A DC Comics az új amerikai szerzői jogi törvény hatályba lépése után hozzájárult, hogy a jövőben minden Superman-képregényen, könyvben, filmben és tévésorozatban feltüntessék a két alkotó nevét, és évi 20 ezer dollárt fizessen számukra; az összeget később 30 ezer dollárra emelték.
Siegel halála után özvegye és lánya beperelte a Superman-filmeket gyártó Warner Stúdiót, de hosszas jogi huzavona után vesztettek, így be kell érniük azzal a négymillió dollárral, amit a stúdió a milliárdos bevételből fizetett nekik.
A szerzőpáros 1947-ben Vin Sullivan, a Magazin Enterprises alapítójával kezdett dolgozni, megalkották Funnymanfiguráját, aki bohócruhában veszi fel a harcot a bűnözőkkel. A történet azonban nem ragadta meg közönséget, ezért hamarosan beszüntették. Siegel új kiadóknál próbálkozott új hősökkel, de Supermannel kapcsolatos kudarcát soha nem heverte ki. Jerry Siegel 1996. január 28-án halt meg Los Angelesben. Joseph Shuster, aki a képregényeknek a Siegel által írt szövegéhez a képeket megrajzolta, 1992-ben halt meg, 78 éves korában, szintén Los Angelesben.
