Shakespeare és Dante olvasatának és tanításának óriási hagyománya és bőséges irodalma van Magyarországon. Nádasdy Ádám műfordításában egy kicsit más, egy kicsit frissebb drámákat kapunk.
,Shakespeare minden darabja, még a legsötétebbek is, át meg át vannak szőve humorral, vagy ha tetszik, iróniával, gúnnyal, fonáksággal. Ő láthatólag azt akarta, hogy a közönség bizonyos időközönként nevessen, néha felszabadultan, néha – mint például a Hamletben többnyire – szorongva és kínosan” – írta Shakespeare-fordításairól Nádasdy Ádám. Ezzel a játékos képpel ajánljuk a már előrendelhető kötetet.
Színház az egész. Kötelező olvasmányok Nádasdy Ádám fordításában és utószavával
Minden generáció újra felfedezi magának a világirodalom lángelméit, ezért is születnek az új fordítások. A Magvető most zsebkönyvként jelenteti meg Nádasdy Ádám fordításában és utószavával Shakespeare és Dante műveit. A sorozat négy kötete már előrendelhető!
Dante Alighieri: Pokol
Útikalauz a túlvilágra
Dante sovány, nagy orrú, keserű ember volt. Dante 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem – ahogy ő nevezte – komédiát. Az Isteni Színjáték azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És – a mi szerencsénkre – tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk, milyen Ő.
„Bevezető
Életünk útjának feléhez érve
sötét erdben találtam magam,
mert elvétettem a helyes utat.
Jaj, fájdalmas dolog elmondani,
milyen volt az a tüskés, vad vadon – 5
elfog a félsz, ha csak eszembe jut:
majdnem oly keserű, mint a halál!
De hogy beszámoljak a jóról is,
mit ott találtam, mindent elmesélek.”
Ezt a könyvet akár ,,Emberi Színjátéknak”” is nevezhetnénk, pedig kizárólag halottak szerepelnek benne – no de van ennél élettelibb, színesebb, kalandosabb történet?
Nádasdy Ádám fordításában most önálló kötetben is megjelenik az Isteni Színjáték legizgalmasabb része, a Pokol, jegyzetekkel és utószóval.
Fordította: Nádasdy Ádám
William Shakespeare: A vihar
Prospero könyvei
„Shakespeare annyira jó szerző, ráadásul annyira népszerű a magyar közönség körében, hogy érdemes újra meg újra lefordítani. Minden újabb fordítás – érdemétől függetlenül – segít ápolni a hagyományt, a Shakespeare-kultuszt” – vallja Nádasdy Ádám. Milyen a jó és milyen a rossz uralkodó? Prospero saját uralkodásáról és hatalomvesztéséről szóló története, amit Mirandának mesél el és Gonzalo utópiamonológja A viharból. A vihart (1611) hagyományosan Shakespeare utolsó drámájaként tartják számon.
„ARIEL Mit kell csinálni? Mondd! Mit kell csinálni?
PROSPERO Menj és csinálj magadból vízitündért;
légy láthatatlan rajtam és rajtad kívül
minden más szemgolyónak. Légy ilyen,
és úgy gyere ide. Menj! Tedd a dolgod!”
A lendületes, mai nyelvet használó, fiatalos és sok humorral élő műfordító fordításában, könnyen forgatható, zsebre vágható változatban jelenteti meg a Magvető Kiadó Shakespeare egyik legismertebb művét, A vihart.
Fordította: Nádasdy Ádám
William Shakespeare: Hamlet
Lenni vagy nem lenni: ez a nagy kérdés 
„Shakespeare minden darabja, még a legsötétebbek is, át meg át vannak szőve humorral, vagy ha tetszik, iróniával, gúnnyal, fonáksággal. Ő láthatólag azt akarta, hogy a közönség bizonyos időközönként nevessen, néha felszabadultan, néha – mint például a Hamletben többnyire – szorongva és kínosan” – írta Shakespeare-fordításairól Nádasdy Ádám. „… azt hiszitek, hogy rajtam könnyebb játszani, mint egy trombitán?”
„Lenni vagy nem lenni: ez a nagy kérdés;
az-e a nemesebb, ha tűri lelkünk a pimasz sors
minden gonosz nyilát, vagy az, ha fegyvert
fogunk a bajokra, s véget vetünk nekik?
A halál: alvás, nem több; s ha ezzel
megszüntethető a szívfájdalom, a millió
ütődés, amit átél a húsunk – ezt a véget csak
kívánni lehet. A halál: alvás; az alvás:
talán álom – itt a baj:”
Shakespeare Hamletjének legendás fordításaként máig Arany János szövegváltozatát tartjuk számon, noha sok más fordítás is készült belőle. Arany Hamletje a szállóigék valódi tárháza, sok színházlátogató számon is kéri, hiányolja a régi, jól ismert fordulatokat. Nádasdy Ádám fordítása felér, sőt egyenértékű Aranyéval, csak figyelmesen a művet élvezve kell olvasni.
Shakespeare Hamletjét könnyen forgatható, zsebre vágható változatban, rövid utószóval jelenteti meg a Magvető Kiadó. Színház előtt és után kötelező!
Fordította: Nádasdy Ádám
William Shakespeare: Lear király
„…ha nem tudsz szélirányban mosolyogni, hamar megfázol”
Nádasdy Ádám 1994 és 2010 között színházak felkérésére fordított le több Shakespeare-drámát, köztük a Lear királyt. „Örömmel vállaltam a feladatot – írja –, mert régi vágyam volt, hogy Shakespeare-t fordítsak. Az angol nyelvet, annak klasszikus és régebbi változatait szakmámból adódóan ismerem, polgári foglalkozásom ugyanis nyelvész: angol nyelvészetet, nyelvtörténetet tanítok az egyetemen.”
„A Lear király két, némileg eltérő ősváltozatban maradt fenn (Kvartó 1608, illetve Fólió 1623), s nem egyértelmű: melyik az „igazi”. A kiadók így többnyire a két verziót összeszövik, s egy harmadikat hoznak létre, mely lehetőleg mindkettőből a legtöbbet őrzi meg. Ilyen a jelen fordításhoz használt szöveg is.”
„LEAR Fölfedem addig titkos tervemet.
(A szolgákhoz) A térképet! (Átadják neki)
Országomat ezennel
fölosztom három részre, hogy levessem
vénségemről az állam ügyeit,
s ifjabb erőknek adjam át, mig én
nyugton araszolok a sírba. – Cornwall,
s te, nemkülönben kedves Albany:
eldöntöttem, hogy most kihirdetem:
melyik lányom mit örököl, hogy erről
több vita ne legyen.”
A Lear király című drámát könnyen forgatható, zsebre vágható változatban jelenteti meg a Magvető Kiadó.
Fordította: Nádasdy Ádám
