Tabi László neve egyet jelentett a derűvel, a szellemes iróniával és a magyar kabaré aranykorával. A kétszeres József Attila-díjas író, újságíró és humorista 115 éve született, s évtizedeken át az ország legnépszerűbb szerzői közé tartozott. Művei, jelenetei és „Pardon, egy percre” rovata máig a magyar humor klasszikusai közé sorolhatók.
A humor mestere, akiért az ország nevetett – 115 éve született Tabi László
A sportrovatból a kabaré színpadáig
Tabi László pályája meglepő fordulattal indult: a Nemzeti Sport rejtvényrovatának vezetőjeként kezdte, és már ekkor megcsillant írói tehetsége. Első humoros írásai is itt láttak napvilágot, egészen a második világháború kitöréséig. A front és a munkaszolgálat megpróbáltatásai után 1945-ben a Ludas Matyi alakuló szerkesztőségéhez csatlakozott, ahol hamar a lap egyik meghatározó alakjává vált.
Tizenegy évig volt szerkesztő, majd 1957 és 1976 között a lap főszerkesztője. Ez idő alatt a Ludas Matyi nemcsak humorlap volt, hanem a közélet tükre is, ahol a nevetés sokszor a legélesebb társadalomkritikát rejtette. Tabi szatírái a kispolgári gondolkodás fonákságait leplezték le, miközben mindig megőrizték emberségüket és derűjüket.
A színpad hódítója – vígjátékok és teltházas előadások
Tabi legnagyobb büszkesége a színházi munkássága volt. A Kártyavár című darabjáért 1954-ben, majd vígjátékaiért és szatirikus írásaiért 1962-ben is József Attila-díjat kapott. A Különleges világnap, a Szegény jó Márton, a Most majd elválik és A piros sapkás lány külföldön is sikert arattak, több művét lefordították német, cseh, bolgár és orosz nyelvre is.
Az ötvenes–hatvanas években Fehér Klárával ketten uralták a magyar színpadokat: darabjaikat a kritika gyakran bírálta, de a közönség imádta, és évekig mentek teltházzal az ország számos színházában.
„Pardon, egy percre” – a humor vasárnapi rovata
Tabi híres volt arról, hogy gyorsan és szinte játékosan írt. A szigligeti alkotóházban számos vígjátéka született – a balatoni nyugalom és a baráti társaság inspiráló közegében. Összesen huszonhét kötete jelent meg, mindegyik elfogyott, a huszonnyolcadik azonban már nem kerülhetett az olvasókhoz: a kiadó a „nincs rá igény” indokkal bontotta fel a szerződést.
A Népszabadság vasárnapi számának olvasói évtizedeken át az utolsó oldalon kezdték a lapot: itt jelent meg Tabi legendás rovata, a „Pardon, egy percre”, amely finom iróniával, de mindig szeretettel szólt a mindennapok furcsaságairól. Ez a rovat tette őt igazán országosan ismertté – egy hang, amelyben mindenki magára ismerhetett.
Tabi László 1989. április 27-én hunyt el Budapesten, de humora, könnyedsége és embersége ma is elevenen él. Ő volt az a szerző, aki bebizonyította, hogy a nevetés nemcsak szórakoztat, hanem gyógyít, tanít és összeköt – generációkat és korszakokat.
