Igaz, a meleg még várat magára, vasárnap hajnali kettő órakor három órára kellett átállítani az órák mutatóit, és ezzel elkezdődött a nyári időszámítás.
Megkezdődött a nyári időszámítás, az órákat március utolsó vasárnapján hajnali 2 órakor 3 órára állították előre.
A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben Javaslat a világítás költségének csökkentésére című tanulmányában, amivel a világításra használt gyertyákkal lehetett volna spórolni a nyári korábbi felkeléssel, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában – a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon is működött 1916-tól 1957-ig, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.
Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, ezzel energiát takarítsanak meg. Elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, a példát számos európai ország követte.
Az óraállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott „ingyenes” fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.
Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, az órákat szeptember végén igazították vissza. 1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.)
A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják arra hivatkozva, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások – az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, ami megváltoztatta a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Ugyanakkor az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, statisztikák szerint az ezt követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.
Az őszi óraállítás nem hoz ilyen látványos változást: az emberek többsége sötétben kel, fekszik az óraállítás előtt és után is, a lámpák ugyanannyit égnek. Az elmúlt tíz év adataiból az látszik, hogy a nyári fogyasztás egyre jobban megközelíti a télit, a két csúcsérték különbsége harmadára csökkent.
