Tolcsvay László 75 éve, 1950. június 24-én Budapesten született. A ma főként rockopera és musical szerzőként munkálkodó Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész a hazai zenevilág legismertebb zenészeivel dolgozott és dolgozik ma is együtt.
Tolcsvay Nagy László 1950. június 24-én Budapesten született. Testvérével, Bélával már 1965-től fellépett különböző rendezvényeken, főleg folk-rock, country jellegű dalokkal. Az 1967-ben alakult Tolcsvay Trió – melyben gitározott – is ilyen stílusú számokat játszott.
Az 1968-as Ki mit tud?-on tűntek fel a triót támogató Illés zenekar jóvoltából. Tolcsvay László szerezte a Ne menj el és a Boldogtalan vándor című slágerek zenéjét. 1969 végén a trió feloszlott, s a testvérek létrehozták a Tolcsvayék és a Trió nevű formációt, miután elektromos hangszerekre váltottak.
A Bem rakparti művelődési házban működő Tolcsvay klubban a hatvanas évek végén minden héten fiatal zenekarok mutatkozhattak be, a Kaláka is ott lépett először színpadra 1969 decemberében.
Jávorszky Béla szakíró szerint a hetvenes évek közepe táján a progresszív törekvések perifériára szorulása, az új divatok (middle of the road-pop) térhódítása, az újabb zenekari feloszlások és átalakulások (Illés, Tolcsvayék és a Trió, LGT, Mini, Syrius), a miskolci beatünnep, a nagy klubok (Illés, Omega) megszűnése, a supergroupokba tömörülő zenészek külföldi piacok iránti érdeklődése, a születő színházi törekvések (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Harmincéves vagyok) egyaránt jelezték, hogy a beatkorszak utóhullámai is lecsendesedtek. Az évtized második felében pedig megszületett a hazai sztáripar.
A Fonográf együttes, elől Szörényi Szabolcs és Szörényi Levente, mögöttük Móricz Mihály, Németh Oszkár, Tolcsvay László és Bródy János, 1980 (Fotó: Fortepan/Urbán Tamás)
1973-ban Tolcsvay László a Fonográf együttes alapító tagja lett, főleg billentyűs hangszereken játszott, s Szörényi Levente mellett a legtöbb zenét ő szerezte.
Olyan örökzöld dalok alkotója lett, mint például Az első villamos, de Koncz Zsuzsának és Halász Juditnak is számtalan dalt írt. A Fonográf 1984-es feloszlása után alkotta meg a Magyar Mise című oratóriumot, a Doktor Herz, a Mária evangéliuma, a Testamentum, az Isten pénze, a Beszterce ostroma című musicalek, valamint az Örök körök című táncdráma és a Rákóczi-fantázia zenéjét.
Egyik legnagyobb hatású műve a megzenésített Nemzeti dal (1973). Jávorszky Béla MagyaRock könyvében szerepel, hogy Tolcsvay László visszaemlékezése szerint: „a Petőfi Centenáriumi Emlékbizottság, a Hazafias Népfront V. kerületi bizottsága, az MSZMP V. kerületi bizottsága, az V. kerületi KISZ-bizottság, valamint az ORI rendelte meg a belvárosi Forradalmi Ifjúsági Napok megnyitó ünnepségére. A helyszín az Egyetemi Színpad. Ugyanígy felkérték Illéséket az Európa csendes megzenésítésére, Dinnyés Jóskától pedig A XIX. századköltői-t kérték. Az ünnepségen Fekete Sándor megtartotta az emlékbeszédet, utána mind a hárman eljátszottuk a dalokat. Ennyi történt. Megígérték, hogy lemezen is megjelennek. Hát az valóban elmaradt. Mi később koncerteken játszottuk a Nemzeti dal-t. Senki nem szólt érte. A klubokban pedig a gyerekek felvették, majd a saját kis ünnepségükön, március 15-én, e felvételeket játszották le. Ebből volt néhány balhé. Pedig a dal hivatalosan soha nem volt betiltva. Amikor Koltay Gábor A Koncert-et rendezte, megkért, játsszuk el. A felvétel után volt egy kis csata, hogy a lemezre rákerülhet-e, de végül rákerült. Igaz, ehhez Nemeskürty tanár úr is kellett.”
1980 körül új utakat kerestek a hazai pop és rockzenészek. Szörényi Levente és Bródy János szólóalbumokat (Hazatérés, Hungarian Blues– mindkettő 1980) jelentetett meg, Tolcsvay Lászlóval 1993 óta ismét rendszeresen együtt dolgozik Koncz Zsuzsa, akinek több nagylemezt is írt (Valahol, 1979, Menetrend, 1981), majd jöttek a Szörényi–Bródy alkotópárosnak a Fonográf közreműködésével készült színházi és filmes munkái (Kőműves Kelemen, 1982, István, a király, 1983).
2018-ban új CD-vel jelentkezett ’68 címmel, amelyen legjobb szólódalaiból válogatott. Ugyanebben az évben, tizennégy év után lépett ismét színpadra a Fonográf együttessel. 2019-ben az Új magyar rapszódia című művének ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartották.
Több önálló albumot is kiadott: Várd ki az időt, Kapcsolj át, Fehér zaj, Tamagocsi.
1989-ben eMeRTon-díjat, 1991-ben Erzsébet-díjat, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetés birtokosa. 2015-ben a nemzeti hagyományt megújító zeneművészetéért Magyar Örökség Díjat kapott. 2021-ben Prima-díjat kapott. 2024-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „a magyar zenekultúrát egyedülállóan formáló és gazdagító előadóművészi munkája elismeréseként”.
