Az orosz, majd szovjet-orosz zenés színjátszás zászlóshajója, a moszkvai Bolsoj. A művészeti együttes neve és hagyományokra épülő játéka a viszontagságok mellett is megköveteli a figyelmet.
Az a tradíció azonban, amelynek a Bolsoj még ma, sok vihar után, önmaga romjain is letéteményese, felépült betegségeiből és újat tudott létrehozni, nem hiányozhat egy magára valamit is adó dalszínház műsorából.
Az aranykortól napjainkig
Az 1776-ban alapított Bolsoj Színház több mint két évszázados története során számos politikai és művészeti irányváltást vészelt át, épülete több ízben is a tűz martaléka lett, ma mégis a világ egyik legimpozánsabb épülete és művészeti intézménye. Együttesei kezdetben főként az orosz repertoárt kultiválták, majd önálló szimfonikus esteket tartottak, az 1917-es forradalmat követően pedig a Bolsoj és zenekara vált az új rendszer legfontosabb zenei intézményévé. A zenekar tagjai gyárakban, munkásegyletekben is koncerteket adtak, a teátrum a hivatalos állami ünnepségek hivatalos helyszíne lett, a repertoár pedig a klasszikusokon túl az új kultúrpolitika által támogatott művekkel és műfajokkal is kiegészült. A rendszer bukásával a Bolsoj válságos helyzetbe került, a gazdasági és a politikai okok miatt nehézségekbe ütköző együttes egyre kevesebb meghívást kapott külföldi fellépésekre egyre kevesebb meghívást kapott. Érthető okokból sok nemzet kultúrája automatikusan elhárította az addig szovjet támogatással működő együttest; sokan még akkor sem hallgattak szívesen orosz szöveget, ha az egy Muszorgszkij- vagy Borogyin-operában szólalt meg. Ma azonban ismét biztos alapokon és megújult repertoárral nyugszik az intézmény működése.
2010-ben a zenekar új programot indított, melynek során a világ legjelentősebb orosz karmestereit kérik fel közös munkára. Ennek keretében vezényel a Müpában az orosz repertoár egyik legjelentősebb tolmácsolója, Alekszandr Lazarjov, aki először 1973-ban dirigálta az együttest, s 1987 és 1995 között a Bolsoj Színház művészeti igazgatója és vezető karmestere volt.
A színház marad, a zenekar utazik
2011. április 9-én a világ egyik legpatinásabb színházának állandó zenei együttese érkezik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe. A moszkvai Bolsoj zenekarának műsora rendkívül izgalmas, már-már különleges esttel kecsegtet, melynek szólistája a neves gordonkaművész, Sol Gabetta lesz. A zenekart pedig a világ egyik legrangosabb karmesterversenye, a berlini Karajan-verseny egykori győztese, Alekszandr Lazarjov vezényli.
A budapesti hangverseny sztárcsellistája igazi világpolgár: Sol Gabetta Argentínában született, Spanyolországban és Németországban folytatta tanulmányait, ma pedig Svájcban él, felmenői részint franciák, részint oroszok. 2004-ben robbant be a nemzetközi zenei életbe, amikor megnyerte a Crédit Suisse Young Artists Awardot, ami után rögtön Valerij Gergijev partnereként léphetett fel. 1759-es Guadagnini-hangszerével ma már a világ legnagyobb zenekarai és karmesterei mellett játszik utánozhatatlanul, repertoárja a kora barokktól a kortárs zenéig terjed.
Az áprilisi est műsorán Csajkovszkijtól az 1888-ban komponált Hamlet-nyitány csendül fel, mellette pedig a francia Édouard Lalo Gordonkaversenye és Prokofjev ritkán játszott, 1945 novemberében éppen a Bolsojban bemutatott Hamupipőke-részletei hallhatók.
