Czóbel Béla hosszú élete során közel ezer képet festett, amelyből több száz elveszett, s a mai napig ismeretlen helyen lappang.
Szenzációk az Újragondolt Czóbel-tárlaton
Czóbel Béla életműve még mindig rengeteg titkot rejt, amibe a harmadszorra felfrissített szentendrei tárlat ismét betekintést ad: az ismert, valamint a raktárból nemrég előkerült képek mellé most 13, eddig nem látott festmény érkezett a Czóbel Múzeumba. A művész hosszú élete során közel ezer képet festett, amelyből több száz elveszett, s a mai napig ismeretlen helyen lappang. Többek között ilyen lappangó képeket is láthat végre a nagyközönség májustól Szentendrén. Az előző két évhez hasonlóan idén is folytatódik az a hagyomány, hogy a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel Múzeuma olyan képeket is kiállít, melyeknek mindkét oldalára került festmény – Czóbel vagy valamelyik kortársa által festve.
A raktár mélyéről előkerült, a korábbi állandó kiállításon eddig nem látott művek mellett idén három festmény másik oldalát tekintheti meg a látogató: ezek a frissen feltárt képek eddig átfestve, rejtve szunnyadtak. A bergeni szélmalmot ábrázoló kép hátoldalán, a fehérre mázolt felület alatt egy olyan nonfiguratív festményt találtak a szakemberek, melynek felbukkanása – a teljes feltárás után – nemzetközi viszonylatban is szenzáció lesz.
Czóbel korai, posztimpresszionista és fauve periódusa – amit a gyűjtők és műkereskedők a legtöbbre értékelnek – szintén évről évre kiegészítésre szorul, s ezúttal is kiváló, főműveknek tekinthető alkotások egészítik ki a múzeum törzsanyagát. Közülük is kiemelkedik egy Nyergesújfalun festett tájképe, mely által a fauve-izmus hazai elterjesztéséhez köthető nyergesi korszaka első alkalommal látható e múzeum falai között.
Az idei év harmadik nagy meglepetése, az az USA-ból, magángyűjtőtől kölcsönkapott festmény, mely eddig még csak katalogizálva sem volt/teljesen ismeretlen volt a Czóbel életműben. A „Gyermekek a réten” című képet 1904-ben, nagybányai korszakában festette, és biztosan tudható, hogy ez az eddig ismert legnagyobb kompozíció Czóbel akkori időszakából.
Az új képek nagyrészt Ausztriából, Németországból, Franciaországból és a tengerentúlról érkeztek, s számos olyan ritkaság van köztük, melyek még soha vagy emberöltők óta nem szerepeltek hazai kiállításon. A legkomolyabb hozzájárulást a Buchheim Múzeum nyújtotta ahonnan három, valóban ritkaságszámba menő, korábban ismeretlen Czóbel mű érkezett.
Czóbel expresszionizmusa és a Die Brücke csoport
Tavaly Czóbel hollandiai periódusa kapta a fő hangsúlyt, az idei koncepcióban a festő németországi expresszionizmusa került előtérbe. Az 1905-ben Drezdában alapított csoport lendületes és újszerű hozzáállása az alkotáshoz nevükben is manifesztálódott: a régit (impresszionizmus) és az újat (expresszionizmus) összekötő hidat fejezi ki. Czóbel berlini évei alatt, 1919-től 1925-ig követője lett a sajátos életstílusban élő társaságnak, mely szorgalmazta a tudatalatti felszabadítását, és spontaneitást, ösztönösséget, formai redukciót várt el tagjaitól. A lüktető nagyváros, Berlin, nagy hatással volt Czóbelre: nyüzsgő városképei, szobabelsői érzékletesen tudósítanak ott töltött éveiről.
Czóbel Béla jelentősége
A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközileg is ismert egyénisége Czóbel Béla. Pályakezdésétől kezdve, kortársai által is elismert módon befolyásolta a magyar festészet fejlődését, ismert volt az európai modernizmus több centrumában. Már huszonhárom éves korában bemutatták műveit Párizsban, majd a Salond’Automne és a Salon des Indépendants fauve termének állandó kiállítója lett. A nagybányai művésztelep reformerei közé tartozott és alapító tagja volt a budapesti Nyolcak csoportnak is, mely csoportból egyedül ő vált nemzetközileg ismertté.
Czóbel művei – számtalan műgyűjtőhöz kerülve – szétszóródtak a világban, bizonyítva azt, hogy festészete kelendő volt szinte egész pályafutása alatt, ahogy ma is az.
Az új kiállítás a festő pályaszakaszait az életmű kronológiáját követve, helyszínek szekcióira bontva mutatja be nagybányai indulásától a párizsi fauve korszakon, a Nyolcakhoz való csatlakozásának idején, majd a hollandiai éveken és a német expresszionisták körében töltött berlini perióduson át Párizsba való visszaköltözéséig, s végül az életmű zenitjét jelentő Párizs és Szentendre között ingázó hosszú időszakáig.
Az Újragondolt Czóbel 3.0 – Híd a ’Die Brücke’-hez – Fókuszban Czóbel expresszionizmusa címmel nyílt, illetve megújult a Czóbel-kiállítás a Czóbel Múzeumban, Szentendrén. A tárlat 2018. május 04-től 2019. május 04-ig látoggatható.
