„Az erősebbel tartson kend, / Ha pedig megszorítják kent: / Fordítsa jobbra a köpenyt, / Igy még nagyraviheti kend.” Ezen a héten a 195 éve született Jókai Mór versét ajánljuk.
Mit tudunk Jókai költészetéről? A „nagy magyar mesemondó” verselt is, igaz tisztában volt azzal, hogy nem tud barátja, Petőfi nyomdokaiba lépni. Költészete főként a hazafias, forradalmi és politikai témájú versekre koncentrálódott, amellett hogy humorral és öniróniával átitatott, tréfás verseket is írt.
„Költészetének törvénye ugyanaz, mint a magyar népmeséké: az igazság minden poklokon keresztül győz, a gazság lakol, az üldözött révbe jut; talán nem az élet igazi törvénye, de mindnyájunk ifjúságának bizonyára legtisztább és legdúsabb forrása. Humora is népünk lelkét tükrözi s akár gazdagságát, akár elevenségét, akár magyaros izét tekintsük, nem találjuk párját irodalmunkban. És vélekedjünk bármiképen is regényírói hibáiról, azt el kell ismernünk, hogy mesék és alakok teremtésében kifogyhatatlan képzelete mérhetetlen kincsekkel gazdagította lelki életünket és költészetünket” – írja a Magyar irodalomtörténet c. kötetben Pintér Jenő.
Jókai Mór 195 éve, 1825. február 18-án született Komáromban és 1904. május 5. hunyt el Budapesten.
JÓKAI MÓR: ÉLETPHILOSOPHIA
Minthogy mostan a legjobb rend
Egymással beszélni per kend,
Tudós, avagy tudatlan szent
Ide hallgasson tehát kend.
Hogy ha már egyszer odabent
A kályhapadon ülhet kend:
Mást, a ki még meg nem pihent
Oda se is eresszen kend,
Jól megnagyságoljon mindent,
A kit nagy urnak talál kend,
Annak kiabáljon éljent,
Kitől maga is élhet kend.
Hogyha nagy ur egyet füllent
Azt igaznak esküdje kend;
Ha igazat mond a jöttment,
Az ellen tiltakozzék kend;
Ha valaki van odafent,
Annak szekerét tolja kend;
De ha alá felé menend,
Hagyja szépen gurulni kend,
Hogy légyen minden bajtól ment!
Az erősebbel tartson kend,
Ha pedig megszorítják kent:
Fordítsa jobbra a köpenyt,
Igy még nagyraviheti kend.
