„Vannak napok, melyek nem szállnak el, / De az idők végéig megmaradnak, / Mint csillagok ragyognak boldogan / S fényt szórnak minden születő tavasznak.” A magyar szabadság egyik szimbólumára, 1848. március 15-ére emlékezve Juhász Gyula versét ajánljuk.
„Vannak napok, melyek nem szállnak el, / De az idők végéig megmaradnak, / Mint csillagok ragyognak boldogan / S fényt szórnak minden születő tavasznak.”
A Szegeden, 1883. április 3-án született Juhász Gyula számára természetes volt szeretni a hazát és nem szégyellte tisztelni elődeit. Noha egy új kor, egy új évszázad felnőtt költője lett, ifjúkorát a szabadságharc ereklyéi, Petőfi és Kossuth emlékét családi hagyományként tisztelő rokonai között töltötte. A hazafiasság számára azt jelentette, amit az értelmező szótárak is írnak, azaz áldozatos hazaszeretetet: „Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai / És lángoló Petőfi szava zengett, / Kokárda lengett és zászló lobogott; / A költő kérdett és felelt a nemzet.”
Az 1840-es évek forradalmi értelmiségének vezére Petőfi Sándor, és mellett Jókai biblia volt az ifjú költő számára. szabadság változtatást kívánó fiatalság számára. Nemhiába csapta meg a modern irodalom szele, és mutatott utat neki.
JUHÁSZ GYULA: MÁRCIUS IDUSÁRA
Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.
Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.
De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!
