„és közben merőn nézek kifelé a hófoltos, üres kertbe, / mely alatt már ott a vendég, / kit nem hívtam, / de bejön majd,” Oravecz Imre gyönyörű versével ünnepeljük advent harmadik vasárnapját.
A vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete. Ebben a lélekemelő időszakban, már hagyományosan minden vasárnap egy-egy gyönyörű verssel ünneplünk.
ORAVECZ IMRE: KARÁCSONY
Egyedül töltöm,
csönd van a házban,
megint az ablaknál ülök,
a radiátorhoz nyomva melegítem felpolcolt lábam,
és közben merőn nézek kifelé a hófoltos, üres kertbe,
mely alatt már ott a vendég,
kit nem hívtam,
de bejön majd,
rám töri az ajtót,
és a Kisded szeme láttára kirángat a hóba,
és a fagyos földbe döngöl.
