„A Karácsony akkor szép, / hogyha fehér hóba lép- / nem is sárba, latyakba… / Ropog a hó alatta.” Csanádi Imre gyönyörű versével ünnepeljük advent negyedik vasárnapját, amely idén egybeesik a szentestével.
A vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete. Ebben a lélekemelő időszakban, már hagyományosan minden vasárnap egy-egy gyönyörű verssel ünneplünk.
CSANÁDI IMRE: KARÁCSONY FÁJA
A Karácsony akkor szép,
hogyha fehér hóba lép-
nem is sárba, latyakba…
Ropog a hó alatta.
Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő-
búcsúzik a madártól,
őzikétől elpártol.
Beszegődik, beáll csak
szép karácsony fájának-
derét-havát lerázza,
áll csillogva, szikrázva.
Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,
ahány gyertya: mind égjen,
karácsonyi szépségben.
