Kiszámolták: Zórád Ernő húsz képregényéből 3800 oldalas kötetet lehetne összeállítani. Illusztrált történetein és diafilmjein több generáció gyermekei szórakoztak.
Az ország legnépszerűbb csacsiját, a Füles című rejtvényújság névadóját Zórád Ernő rajzolta. Nemzedékek nőttek fel azóta, de a Füles-fej ma is a címlap dísze, minden héten.
„a képregény az alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja”
A 107 éve, 1911. október 16-m született Zórád Ernő ma leginkább képregények rajzolójaként ismert, pedig hajdan a színészvilágban, sőt énekesként, majd pedig íróként is megállta a helyét. Igaz, már 14 évesen kijelölte pályáját a sors, amikor egy tehetségkutató pályázat nyerteseként megjelent első rajza az újságban. Ezután iparművésznek, grafikusnak tanult.
Könyvek illusztrálásával, majd – már a második világháborút követően – az újságokban megjelent rajzokkal, grafikákkal, karikatúrákkal kereste kenyerét. Volt azonban egy különleges egyéni adottsága, amit csakhamar szintén mindenki kedvére gyümölcsöztethetett: képes történeteket tudott készíteni, akár verses szövegekkel is erősítve rajzai mondanivalóját. Majd szabályos képregény-rajzolóként is a szakma csúcsára került, s máig e műfaj példásan igényes és precíz, de a humortól sem idegenkedő mestereként tartja őt számon a művészettörténet.
Legendás szerkesztőségekben, a Pesti Izé-nél, majd az Ifjúsági Lapkiadónál, aztán pedig négy évtizedig a Fülesnél dolgozott. A népszerű indiántörténet, Karl May Winnettou-jának képregény-változatának folytatásait Cs. Horváth Tibor adaptációja nyomán az akkori gyerekek tízezrei élvezhették hétről hétre (igaz, maga Zórád erre a művére kevésbé volt büszke). Az ellopott miniatűr figurái mellett olyan népszerű hősökkel készült képregény részleteket is láthatunk, mint Cyrano de Bergarac, vagy Twist Olivér, a híres ezermester, Kempelen Farkas történetét pedig teljes egészében élvezhetjük (Kempelen, a sakkozó).
Kevesebben tudják, hogy a magyar diafilm sikeres évei is Zórád Ernő nevéhez fűződnek, s hogy a legnépszerűbb diasorozatokat füzetekben is megjelentették.
Önéletrajzi riportregénye, az Egy vándorfestő ifjúságai sokat elmond e különleges tehetségű és alkotókészségű művész életéről és gondolkodásáról. Aki pedig a mester álmaira is kíváncsi, az lapozza fel a Krúdy világát is árnyaltan bemutató, Tabánról szóló, illusztrációival gazdagított szép kötetet, .
