150 éve, 1872. szeptember 23-án született Richter Gedeon, az első magyar gyógyszergyár megalapítója, a magyar gyógyszeripar megteremtője.
Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án a Heves megyei Ecséden jött a világra. Születése után anyja gyermekágyi lázban, apja egy évvel később kolerában halt meg, ezután gyöngyösi rokonai vették magukhoz. A tudat, hogy szüleit olyan betegségben vesztette el, amelyeket rövid idővel később már gyógyítani tudtak, meghatározta pályafutását.
Elhatározta, hogy életét a betegek gyógyításának szenteli, felkészülésként a helyi ferencesrendi gimnázium könyvtárában orvosi és gyógyszerészeti művek sorát olvasta el.
Richter szülei halála után, 1873-tól Gyöngyösön nevelkedett, ahol 1890-től az érettségi után a gyöngyösi Mersits patikában volt gyakornok, majd 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett gyógyszerész oklevelet kitűnő minősítéssel. 1897-ben külföldi tanulmányútra indult, megismerkedett a nagyipari gyógyszergyártás módszereivel.
Hazatérve 1901-ben apai örökségéből megvásárolta az Üllői út és a Márton utca sarkán ma is meglévő Sas gyógyszertárat (ma Pesti Sas Patika), amelyben korszerű biológiai preparatív és vegyészeti kísérleti laboratóriumot rendezett be. A gyógyszertár helységeit és alagsorát kis- és középüzemi gyógyszertechnológiai munka végzésére is alkalmassá tette, ezen a helyen kezdődött el a magyar gyógyszeripar története. Engedélyt kapott juhok pajzsmirigyének és sertések petefészkének gyűjtéséhez a vágóhídon, erre alapozva Magyarországon elsőként fogott állati szervekből előállított organoterápiás hormonkészítmények, erősítő szerek gyártásába és forgalmazásába.
Elsőként, 1902-ben a mellékveséből előállított, adrenalin tartalmú Tonogen Suprarenale készítményt hozta forgalomba (az adrenalint csak néhány évvel korábban fedezték fel). Rendszeresen megjelenő szakmai tájékoztatót is kiadott, amelyet ingyenesen terjesztett az orvosok között,
tudományos alapossággal ismertette készítményei terápiás hatását, ezek kipróbálása, rendelése és népszerűsítése érdekében. Az egyre nagyobb keresletet gyógyszertára nem tudta kielégíteni, Richter Gedeon a termelés ipari méretű bővítése érdekében 1906-ban megvásárolta a kőbányai Cserkesz utca 63. számú telket.
Miután nagy nehezen sikerült meggyőznie a hatóságokat vállalkozásának jelentőségéről, megkapta a szükséges engedélyeket, és a következő év őszén megkezdte működését a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár. A “patikagyárat” hamarosan az élvonalbeli nemzetközi szállítók között tartották számon, termékei sikeresen szerepeltek az 1911-ben megrendezett első magyar gyógyszerészeti kiállításon.
Richter felkészült külföldi szakembereket is alkalmazott, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyének kivonatát tartalmazó, anyaméh-összehúzó hatású hormonális készítményét, a Glandutrint már ebben az új gyárban állították elő.
Első világraszóló sikere az Aspirin mellékhatásait kiküszöbölő, acetilszalicilsav hatóanyagú Kalmopyrin volt,
melyet 1911-ben hoztak forgalomba, majd 1912-ben szabadalmaztattak és a mai napig gyártanak, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta az első világháborúban kapott jelentős szerepet.
Richter gyár szintetikus profiljának kibontakozása a Hyperol megjelenésével vette kezdetét. E profil fejlődésében újabb mérföldkőnek számított a Kalmopyrin megszületése, amely máig is az egyik legismertebb gyógyszer Magyarországon. Az új gyógyszer az 1898-ban forgalomba hozott Aspirin tabletta mellékhatásainak kiküszöbölését célozta meg, sikerrel. Tulajdonképpen az acetilsav legstabilabbnak tekinthető vízoldékony sójáról, a kálciumacetil-szalicilátról van szó, ami kevésbé irritálja az emésztőrendszert, és remekül alkalmazható a náthás időszakban, láz, torokfájás esetén.
A Richter gyárnak külföldön is voltak leányvállalatai, 34 államban létesített bizományi raktárt, az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalommal rendelkezett.
Az 1923-ban gazdasági társasággá alakult Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat a legjobban szervezett hazai külkereskedelmi vállalatként tartották számon. 1925-ben indult el hazánkban az inzulin üzemszerű előállítása és forgalmaznása.
Richter Gedeon hozta létre az első hazai ipari biológiai laboratóriumot, ahol a nemzetközi kutatással egy időben, 1941-ben előállította az első szintetikus ösztrogént. A töretlen fejlődés a második világháború idején torpant meg. 1939-ben a gyárat hadi üzemmé alakították át.
Az alapítót 1942-ben a zsidótörvények miatt megfosztották vezérigazgatói tisztségétől, majd gyárából is kitiltották, de bizalmas munkatársai útján informálisan tovább irányította a céget. A gyár tevékenysége 1944 őszén, amikor a harcok már Magyarországon dúltak, szinte teljesen megbénult, a legjobb szakemberek külföldre menekültek. A Nemzetközi Vöröskereszttől kapott menlevéllel Richter Gedeon is Svájcba utazhatott volna, de ő itthon maradt, mert hitte: mivel egész életét a betegek gyógyításának szentelte, nem esik bántódása. A nyilas rémuralom idején feleségével a nemzetközi gettóban a svéd nagykövetség oltalma alatt állt, de elhurcolták és december 30-án éjjel vagy 31-én hajnalban a pesti Duna-parton a folyóba lőtték. Holtteste nem került elő, jelképes sírja a svájci Luganóban van.
Felesége túlélte azt az éjszakát, ő és fia, László a háború után külföldön élt és halt meg. Richter Gedeon Szellemisége még 150 évvel születése után is hatással van mindennapjokra.
A gyár 1945-ben régi nevén kezdett ismét működni, az államosítás után Kőbányai Gyógyszerárugyárra nevezték át. A külföldi érdekeltségek továbbra is a régi nevet használták, mert az újat egyetlen külföldi partner sem tudta kiejteni, az iparjogvédelmi jogok jogosultja pedig amúgy is a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár volt. A rendszerváltás időszakában, 1990-ben a céget Richter Gedeon Rt. néven jegyezték be, 1997 óta az egyik legfontosabb hazai gyógyszergyártó, és kelet-közép-európai regionális multinacionális társasággá nőtt. A Richterma félszáz országban van jelen és mintegy 13 ezer alkalmazottat foglakoztat.
Richter Gedeon emlékét egykori Üllői úti gyógyszertáránál, XIII. kerületi Katona József utcai lakóházánál – ahonnan elhurcolták -, és egykori gyárának falán emléktábla őrzi. A vállalat 2001-ben múzeumot hozott létre, amely az alapító életét, munkásságát mutatja be, életéről Nem tűntem el – Richter Gedeon története címmel 2014-ben készült dokumentum-játékfilm.
Életéről szóló Nem tűntem el – Richter Gedeon története című film ezen a linken megtekinthető a Merlin Communications jóvoltából.
