Összefogásra, egymás védelmére és türelemre van szükség a következő hónapokban, mert ismét elindulhat a koronavírus-járvány téli hulláma. Várhatóan a koronavírus-fertőzések száma évről évre csökkenni fog, a probléma egyre inkább szezonális jellegűvé válik. Ilyesmi történt a 20. század elején a spanyolnátha esetében is.
Az 1918-ban pusztító spanyolnátha legtöbb áldozatát a saját immunrendszere ölte meg – erre a meglepő következtetésre jutott egy amerikai-japán kutatócsoport, amely a kanadai Winnipegben lévő Nemzeti Mikrobiológiai Laboratóriumban végezte munkáját.
A napjainkban spanyolnátha néven ismert betegség az influenza A típusának egyik legelső példánya volt; a köznyelvben sokan a madárinfluenzával szokták azonosítani, a valóságban azonban a két vírus között két aminosavnyi eltérés van, ami abban játszik szerepet, hogy a sejt a szervezetben melyik cukrokhoz kapcsolódik.
A Nature című amerikai tudományos folyóirat online kiadásában közölt jelentés emlékeztetett arra, hogy a spanyolnátha 1918-ban a világ lakosságának egyharmadát megfertőzte és mintegy 50 millió áldozatot követelt, 25-ször annyit, mint egy átlagos influenzajárvány.
A Darwin Kobasa vezette kutatócsoport genetikailag teljesen újragyártotta az 1918-as influenza A vírust, és emberszabású majmokat fertőzött meg vele. Az áldozatok immunrendszere túlreagálta a fertőzést és elpusztította a tüdőszöveteket.
Ez egyben magyarázattal szolgál arra is, hogy elsősorban miért a 20-30 év közötti fiatal emberek közül estek a legtöbben a spanyolnátha áldozatául. Általában ugyanis a fiataloknak a legerősebb az immunrendszere, de ez ebben a speciális esetben sokkal többet ártott, mint amennyit használt. Szervezetük védekező mechanizmusai ugyanis jóval több tüdőszövetet pusztítottak el, mint a gyerekeké, vagy az idős embereké, illetve olyan betegeké, akiknek legyengült az immunrendszere.
Manapság a tudósoknak és az orvosoknak egy másik influenza vírus okoz gondot, a 2003 óta terjedő madárinfluenza vírusa. Ez a mikroba a fertőzött madarak 80-100 százalékánál halált okoz. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) szerint eddig 267 embert is megfertőzött a vírus, 161 közülük az életét vesztette.
Akutatócsoport összehasonlító vizsgálatokat végzett a mostani H1N1 madárinfluenza vírus variánssal. A majmok immunrendszere azonban szerencsére mérsékelten reagált erre a vírusra és így az állatok képesek voltak ismét regenerálódni – olvasható a Nature online kiadásában.
2020 január elején a kínai hatóság kijelentette, hogy 2019 decemberében a közép-kínai Vuhanban egy újfajta koronavírus (2019-nCov) okozta a tüdőgyulladással járó járványt. A vírus azóta is jelen van az egész világban, számos áldozatot követelve. A SARS-Cov-2 „kezelhető a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény keretein kívül”, mint bármely más fertőző légúti betegség, vagyis nincs szükség különleges rendszabályokra, korlátozásokra.
Azonban a tél még nehéz lehet, várhatóan elindul egy újabb járványhullám, ezért vigyázni kell egymásra és be kell tartani az alapvető fertőzésvédelmi szabályokat, különösen zárt térben és közösségben vagy tömegben.
