Dr. Béres József Széchenyi-díjas kutató egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával kiemelkedőt és páratlant alkottak, egy igazi hungarikumot.
1920. február 7-én, 100 évvel ezelőtt született a szabolcsi Záhonyban dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotója. Élete a szorgalom, a becsület, a hazaszeretet, a kitartás, a meg nem alkuvás, a segítőkészség egyik legszebb példája. A benne lakozó rendkívüli elhivatottság nemzeti példaképpé nemesítette alakját.
Egy fűrésztelepen volt egyszerű munkás, majd Kecskeméten tanult kertészetet. 1941-ben bevonult, a frontszolgálatról 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral került haza. 1947-ben megnősült, egy lánya és egy fia született, ifjabb Béres József ma a Béres Gyógyszergyár elnöke. A háború miatt félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait 1948-ban fejezte be. 1954-től laboratóriumot vezetett a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomásnál, közben agármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált. 1964-től huszonöt éven át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt. A burgonyaleromlás okait, a talaj tápanyagtartalmát vizsgálva ismerte fel a nyomelemek meghatározó szerepét a talajban, illetve áttételesen az emberi szervezetben. Kutatásai során rájött arra, hogy nagyon sok betegséget okoz az anyagcserezavar, amelyet a szervezet számára létfontosságú nyomelemek hiánya vált ki. Az általa készített csepp ezek pótlásával visszaállítja a szervezet biológiai rendjét és erősíti aktív, passzív immunitását.
A Béres Csepp ma Magyarország vezető egészségvédő készítménye.
A feltaláló 1972-ben alkotta meg a nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó ma már legendás cseppjeit, amelyek az immunrendszer erősítését, a betegségek megelőzését, a betegség utáni felépülést szolgálják. Az akkor még kísérleti állapotban lévő szert először önmagán, majd agydaganatban szenvedő testvérén próbálta ki, aki csodálatos módon meggyógyult. A hír hamar elterjedt, nemsokára tömegesen fordultak hozzá rákbetegek, akik utolsó reményüket benne látták. S ezzel kezdődött kálváriája: az orvosok, a hivatalos szervek nem nézték jó szemmel „ténykedését”.
A szocializmus időszakában újszerű nézeteiért csalónak kiáltották ki, és számtalan nehézséget kellett leküzdenie, elviselnie, amíg találmánya a rendszerváltozást követően elismertséget szerezhetett. 1975-ben kuruzslás vádjával eljárás indult ellene, a következő évben azonban mégis bejelentette a szabadalmat. Ekkor forgatta róla Kósa Ferenc Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmjét – amelyet azonnal be is tiltottak és csak tíz évvel később mutathattak be. Az Élet és irodalomban írott cikkét letiltatták, helyette őt pocskondiázó „tudományos” írás jelent meg. A Béres Csepp „tűrt korszaka” 1978-tól – ekkortól kerülhetett forgalomba gyógyhatású készítményként – lényegében a rendszerváltásig tartott, amikor már kapható volt, de igazi gazdasági sikert kellő piackutatás és hírverés hiányában nem arathatott.
A Béres Csepp „tűrt korszaka” 1978-tól lényegében a rendszerváltásig tartott, amikor már kapható volt, de igazi gazdasági sikert kellő piackutatás és hírverés hiányában nem arathatott. A készítmény az ezredforduló utolsó évében kapta meg az erkölcsi rehabilitációt, miután gyógyszernek nyilvánították, és termékcsoportjában az elmúlt években az egyik legkeresettebb magyar produktummá vált.
Találmánya, amely mellett a számos ellenző ellenére jeles politikai és közéleti szereplők is kiálltak. Az elmúlt évtizedek igazolták, hogy a Béres Csepp bár nem csodaszer, de csökkenti a testi fájdalmat, javítja a szervezet ellenálló képességét és növeli az étvágyat is. A rendszerváltás után elvégezhették a tudományos vizsgálatokat is, s a cseppeket 2000-ben roborálószerként gyógyszerré nyilvánították.
A Béres-cseppet 1976-ban már szabadalom védte. A Béres Részvénytársaság 1989-es megalapítását követően készítménye hatalmas erővel robbant a köztudatba, és a vállalat következetes munkája meghozta a hivatalos elfogadást és elismerést.
Id. dr. Béres József 1995-ben Pro Natura et Vita díjat, 2000-ben Magyar Örökség kitüntető címet kapott. 2000-ben az Országos Gyógyszerészeti Intézet roborálószerként gyógyszerré törzskönyvezte a Béres-cseppet. 2002-ben Széchenyi-díjat kapott az egészségügyi ellátásban fontos szerepet játszó infrastruktúra megteremtése érdekében végzett tevékenységéért, az egészségvédelemért, az immunrendszer megerősítéséért végzett fáradhatatlan munkásságáért. 2002-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, 2009-ben Szolnokon sétányt neveztek el róla.
„Olyan édesapám volt, akitől tiszta és szilárd erkölcsi örökséget kaptam. Az ő egész élete, munkássága, tartása mindenkor példaként magasodhat előttem. A magam faladata e szerint élni, továbbadni a tanultakat a családomnak” – mondta tíz évvel ezelőtt, a tudós születésének 90. évfordulója alkalmából fia, ifj. dr. Béres József.
A cseppeket 2000-ben gyógyszerré minősítették és 2013-ban az elsők között választották hungarikummá. Id. dr. Béres József 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2002-ben Magyarország legrangosabb tudományos elismerésével, a Széchenyi-díjjal tüntették ki. Életművét a Magyar Örökség részeként tartják számon, nevét intézmények, utcák, terek viselik, életútját könyvek, dokumentumfilmek, színdarabok, televíziós játék- és mozifilm is feldolgozta. Életútjáról, küzdelmeiről vallott az 1999-es Szirtfoknak lenni című könyvben, a könyv újraszerkesztett változata Cseppben az élet címmel jelent meg.
