A lepra világnapját január utolsó vasárnapján tartják Raoul Follereau francia újságíró, „a gyógyító szeretet misszionáriusa” kezdeményezésére.
A hatékony és ingyenes kezelésnek köszönhetően a lepra – amelynek idén a 61. világnapját tartják – már nem olyan félelmetes betegség a szegény országokban, mint amilyen korábban volt, de még így is több mint 200 ezer új megbetegedést észlelnek a világon évente, a felét Indiában. Tíz éve még csaknem félmillió új beteget regisztráltak világszerte.
A lepra az egyik legősibb ismert fertőző betegség. Elnevezése a görög lepros (kiütés) szóból ered (Magyarországon a bélpoklosság elnevezést is használták), kórokozóját 1873-ban fedezte fel Armauer Hansen. A Mycobacterium leprae a tuberkulóziséval rokon, és a környéki idegeket támadja meg (az agyat és a gerincvelőt nem érinti). A fertőzöttek 95 százaléka nem betegszik meg, mert természetes immunitással rendelkezik a betegséggel szemben, csak azok veszélyeztetettek, akik huzamosabb ideig egy háztartásban élnek egy beteg személlyel. Többek között orron és szájon át, cseppfertőzéssel terjed (az átvitel pontos módja nem teljesen tisztázott), lappangási ideje több év is lehet.
A lepra kezelés nélkül gyógyíthatatlan károsodásokat okozhat: a baktériumok kikapcsolják az idegeket és ezzel a fájdalomérzetet, ezért a betegek többsége későn keresi fel az orvost. Pedig ma már könnyen gyógyítható, ún. „szegénybetegség”, ha viszont évekig kezeletlenül marad, bekövetkezhet az idegek elhalása, az ujjak elvesztéséig, a vakságig, bénulásig. Legyőzését nehezíti, hogy még nincs megfelelően hatékony specifikus védőoltás.
A lepra elleni küzdelem fő elemei a korai esetfelismerés és a kombinált antibiotikumok együttes alkalmazása. Ily módon az 1980-as évek óta több mint 16 millió beteget kezeltek és gyógyítottak meg. A kezelés segítségével elpusztítható a bacilus, és a beteg fél-egy év alatt meggyógyítható.
A világon mintegy négymillió leprás él az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Jelenleg Indiában, Közép- és Dél-Afrikában, Közép-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, valamint Brazíliában él a legtöbb fertőzött. A betegek segítésében önkéntesekkel vesz részt a magyarországi Lepramisszió, amely 1974-ben kezdte meg szolgálatát, és 2002-ben lett tagja a nemzetközi lepramissziónak. A leprás betegek számára adományokat gyűjtenek, sebkötöző fáslikat, takarókat készítenek. A Nemzetközi Lepramisszió kétévente adományozza az alapítójáról elnevezett Wellesley Bailey-díjat. Ezt olyan férfi és nő kapja meg a nagyvilágból, aki sokat tett a leprabetegséggel szembeni előítéletek lerombolásában, és élete példájával bátorítja a többieket.
A lepra még napjainkban is stigmatizáló megbetegedés, amelynek előrehaladott tünetei – a testi torzulások, csonkulások – akkor is visszatetszést, kiközösítést okoznak, ha a beteg már gyógyult, illetve nem fertőz. A leprás betegek képviselői által megfogalmazott Global Appeal 2007 kiáltvány a betegségben szenvedőket és családtagjaikat manapság is változatlanul sújtó megbélyegzés és diszkrimináció elleni fellépésre kívánja felszólítani a világ közvéleményét.
