„…az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka…” – vallotta Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Esélyegyenlőség az orvosi pályán, női szerepek és a szakma, sztereotípiák és a mindennapok.
Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok? És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”? – teszi fel Az Orvosnők Magyarországon könyvben a legfontosabb kérdéseket a szerző.
Észrevetted már, hogy a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum állandó kiállításában csupán egyetlen női orvost említenek, Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt? Bár a múzeum az állandó kiállítását nem tudja per pillanat átrendezni, de egy beszélgetéssel, egy rövid előadással és egy meglepetés-kiállítással felhívja a figyelmet a női orvosok szerepére, jelentőségére, problémáira, illetve a legfrissebb kutatásokra.
Nőnapi programunk fókuszában a már említett szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma (1847-1922) áll, akinek Svájcban szerzett orvosi diplomáját sokáig nem honosították Magyarországon. Budapesten többszöri próbálkozás után csak 1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá.
Dr. Kótyuk Erzsébet rövid előadása mellett egy minikiállítás nyit ablakot erre az időszakra, az orvosnő életére. A tárlat a TÁRGY-TÖRTÉNET-NAGYÍTÁS kiállítás-sorozat nyitánya, amelynek célja, hogy az intézmény munkatársai az állandó kiállításba beemeljék legfrissebb kutatómunkájuk eredményeit, úgy hogy közben kiemelnek egy-egy jól ismert tárgyat. A képzeletbeli nagyító alá helyezett műtárgy legapróbb részleteire is felhívják a figyelmet, mindent a látogató elé tárnak, amit jelen ismereteink szerint az adott műtárgyról elmondhatunk.
Női orvosok ma
A nőnapi programhoz kapcsolódó beszélgetés is a nagyítás technikáját alkalmazza, igaz a lencsét nem a múlt, hanem a jelen irányba tartja. Két praktizáló orvos és az ő munkájukat, helyzetüket vizsgáló kutató beszélget a női orvosok jelenlegi helyzetéről.
Bár ma már több női orvos dolgozik a magyar egészségügyben, mint férfi, a vezető, meghatározó pozíciókban nem érezzük ezt az eltolódást. Arról is keveset hallunk, hogy a magyar orvosokra egyébként is jellemző alacsony átlagéletkor, a nők esetében még szomorúbb adatokat mutat.
A téma azért is aktuális, mert karácsonykor jelent meg a beszélgetés egyik résztvevőjének, Győrffy Zsuzsának a kérdést feszegető kötete. Az Orvosnők Magyarországon című könyv hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt. A beszélgetés jó alkalom arra, hogy mindezt két praktizáló doktornő társaságában mi is megtegyük!
