A 18. század végének közvélekedése szerint az orvoslás történetének legnagyobb jótéteménye a himlőoltás felfedezése volt.
Az oltások története gyakorlatilag a népi gyógyászat megfigyeléseivel, praktikáival kezdődik. Az orvostudomány ezekre a kihívásokra adja a maga válaszát Edward Jenner útkeresésével, aki a bakteriológiai kutatások forradalmi felfedezései előtt a feketehimlő megelőzésével – Semmelweis-hez hasonlatosan – jócskán előtte járt a későbbi korok tudományos ismereteinek.
A 18. század végének közvélekedése szerint az orvoslás történetének legnagyobb jótéteménye a himlőoltás felfedezése volt. A halál a családokhoz ekkoriban megszokott vendégként kopogtatott. Igaz majd 80 évet kellett még várni arra, hogy az első kórokozók beazonosíthatóan kirajzolódjanak a mikroszkópok nagyítói alatt, s a betegségek legyőzésében szerepet játszó immunrendszer működése ne csupán sejtés maradjon. A konkrét betegségekre kifejlesztett védőoltásokért folytatott küzdelem története tele van kudarcokkal, sikerekkel, ám mindenek felett tanúságokkal és tanulságokkal.
Etikai kérdések, vallási viták, humán kísérletek, versenyfutás a kórral, az idővel. Megannyi kérdés, megannyi betegség, megannyi kikristályosodó fogalom, törvényszerűség. Orvostudomány, társadalomtudomány, harc a közműveltségért, jogi felvetések. Egyén, közösség, felelősség magunkért, gyermekeinkért, ismerőseinkért, ismeretlen társainkért. Próba. Mintavétel. Szúrópróba.
A gyermekkorban adható és adandó védőoltások mellett nem árt gondolni a felnőttkorban kérhető védőoltásokra is.
A közelmúlt tömeges kanyarós megbetegedései vagy az influenza okozta halálozás emelkedése arra figyelmeztet, hogy a felnőttkorban kérhető védőoltásoknak is nagy szerepük van a különböző betegségek megelőzésében. Ezek közé sorolható a tetanusz, a kanyaró, a hepatitis A és B, a bárányhimlő, a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás és az influenza elleni védőoltásokat. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: „fájdalmas pontja ez az infektológiának”, hiszen a rendelkezésre álló térítésmentes oltóanyag-mennyiség csupán fele fogyott el a legutóbbi szezonban.
Az influenza sem egy banális betegség, és úgy vélte, az embereket jobban „megszólító” kampányra van szükség a beoltottak arányának növeléséhez. A szakértő orvosok szerint nem kell félni az oltásoktól, és nem fogadható el, hogy világszerte olyan betegségekben haljanak meg emberek, amelyek ellen létezik hatékony és aránylag olcsó védőoltás.
Szúrópróba – Tanúságok és tanulságok az oltások történetéből
Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum időszaki kiállítása
2017. november 24. – 2018. június 4.
