Értelem és érzelem tartósan nem igazán választható el egymástól. Komplexen működünk, így nincs értelme az ilyen megkülönböztetésnek, az érzelmek mélysége, illetve minősége alapján viszont annál inkább.
A történelem során a romantikus szerelmet a nyugati civilizációnak, az érzelmek nélküli ösztönök uralta fajfenntartást pedig a „barbár”, hitetlen népeknek tulajdonították, a tudósok alátámasztották, hogy a szerelem és a párok szoros köteléke (legyen az romantikus vagy testiségen alapuló) meghaladja az idő és a kultúra határait. Az érzelmek jelenléte nagyon fontos szerepet játszik mind az emberi evolúcióban, mind a párkapcsolatok alakulását tekintve is.
Szerelem vs szeretet
A munkára és szerelemre való képesség, ahogy Freud mondja, az érett felnőttkor sajátja. Mint annyi mindent a nők és a férfiak a munkát és a szerelmet is különböző módokon élik meg és fejlesztik tovább énjük kiteljesedése számára. Az általános közhiedelem szerint a férfiak jobban boldogulnak a munkával, a nők pedig inkább a szerelemben, az érzelmek játékában teljesednek ki. Az általános közhiedelem szerint, mert a valóságban mindkét felet hasonlóan segítheti, illetve akadályozhatja a munka vagy a képzelt, vagy valós szerelmi konfliktus.
Egy párkapcsolatnak számos funkciója van: például érzelmi „mentsvár”, a beteljesülés, a teljesség és a valahova tartozás érzése. Forgách P. József szociálpszichológus A társas érintkezés pszichológiája c. könyvében a kapcsolatok játszmáit a függésben látja biztosítva: az egyén számára a nyugalmat, a kiegyensúlyozottságot, a törődést, a figyelmet jelenti egy teljes kapcsolat, és ezáltal válik teljesebbé az élete. A szociálpszichológia úgy tartja, hogy „a szerelmi kapcsolatok a legnagyobb hatású, legintenzívebb és legemlékezetesebb emberi élmények közé tartoznak.”
Zick Rubin szerint a szerelem három olyan tulajdonsággal rendelkezik, mely megkülönbözteti a szeretettől: a törődés, a kötődés és az intimitás.
A szerelmet gyakran összekeverik a vonzalommal. A „vonzódás” azt a vágyat jelenti, amely arra irányul, hogy a másik közelében legyünk, fizikai kapcsolatba lépjünk, értékeljenek minket, törődjenek velünk. A „gondoskodás” az a hajlandóság, hogy feláldozzuk magunkat a másikért. Az „intimitás” két egyén egyesülése és szoros kapcsolata. Míg a szerelem komplex, testi-érzelmi-szellemi szinten megjelenő élményegyüttes, addig a vonzalom inkább fizikális vagy külsőleges jegyeken alapuló. Ami a szeretetet megkülönbözteti a szerelemtől Rubin szerint, az a másik megbecsülésének igénye. Ezek szerint akkor szeretünk valakit, ha úgy gondoljuk, hogy az intellektuálisan és morálisan „jó”, és érdemes a szeretetünkre.
Kötődés és vágy
A kultúra része a romantikus szerelem, a házassági kötelék pedig egy egyetemes jellemzője az emberi létezésnek. Ám a kultúra része a ragaszkodás mellett a kétkedés is. A modern nő férfi (szerető, családfenntartó és -apa) képének nehéz megfelelni, egyre többször hallani a nők részéről, hogy „de hol van az a férfi…, „aki vágyakozik, udvarol, virágot vagy ajándékot hoz stb.”, ami egyértelműen jelzi, hogy a nők szeretnék megtalálni párjukban azt a férfit, aki erre hajlandó.
Helen Fisher, a szerelem és a ragaszkodás tudományos kutatása szerint a párválasztási viselkedést három elhatárolható érzelmi rendszer irányítja: a nemi vágy, a szerelmi vonzalom és a kötődés, ezek működését pedig egy egyedi idegi aktivitás-sorozat vezérli.
A nemi vágyat az a motiváció, hogy az egyén felfedezze a szexuális lehetőségeket, ami összefüggésben áll az ösztrogénnel és az androgénnel. A vonzalom arról szól, hogy a felek figyelemmel legyenek a másik iránt, és érzelmi egyesülésre vágyjon az adott személlyel – ez a dopamin és a noradneralin magas szintjével és a szerotonin alacsony szintjével áll kapcsolatban.
Nyilván minden életkorban mások a romantikus gesztusok, amik tulajdonképpen akár szavak nélküli jelzések a vonzódásra, vágyra, közeledésre vagy már a szerelemre, vagy az erős kötődésre. Egy fiatal lány egy gyertyafényes vacsoránál egy elegáns étteremben valószínűleg feszengeni kezd, miközben ugyanez a szituáció tíz év múlva halálosan imponál neki. Minden generációban megtaláljuk a romantikára való hajlamot és elutasítást is, a jelrendszert és a hozzávaló ceremóniát.
A párkapcsolati kötelék kapcsolódik a pszichológiai és fizikai egészséghez is. Elégtelen, nem megfelelő kapcsolatban élők esetében nagyobb eséllyel jelennek meg a pszichés és fizikai betegségek. Azok, akik elégedettek a szerelmi életükkel, akik rendelkeznek bensőséges, bizalmas kapcsolattal, jobban meg tudnak küzdeni a különböző stresszhelyzetekkel is, akár a magánélet, akár a munka terén.
Felhasznált irodalom:
Forgách József: A társas érintkezés pszichológiája
Helen Fisher: Miért szeretünk?
Zick Rubin? Szeretet és szerelem teóriája
Lolita
