Kétszáz éve született Giuseppe Verdi, az operatörténet egyik legnagyobb alakja. Magyarországon most először hangzik el a zeneszerző A kalóz című operája, melynek szövegkönyvét Byron egy epikus költeménye alapján írták.
„Minden üteme gyönyörűség, mert a dallaminvenciója fantasztikus.” A 200 éve született Giuseppe Verdi egyik korai operája, A kalóz először hangzik el Magyarországon a Nemzeti Filharmonikusok és a Művészetek Palotája közös produkciójában. A csütörtök esti koncertszerű előadást a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a fiatal karmester-nemzedék Európa-szerte keresett képviselője, a varsói Teatr Wielki nemrég kinevezett zeneigazgatója, Carlo Montanaro vezényli.
A kalóz
„Ez a darab Verdi korai, +a gályarabság éveinek+ nevezett alkotó korszakában keletkezett. Ebben a periódusban a zeneszerző szerződéses kötelezettségeit teljesítette, 8 év alatt 13 operát írt és nem kedve szerint komponált” – idézte fel az MTI-nek a mű keletkezését Antal Mátyás, az előadásban jelentős szerepet játszó Nemzeti Énekkar igazgatója.
Egy Verdi-kutatás kimutatta, hogy A kalóz szövegkönyvét író Francesco Maria Piave – akinek a zeneszerző többek között az Ernani, az Attila és a Macbeth librettóját is köszönheti – és a zeneszerző között sok vitatott kérdés vetődött fel. Az ősbemutatót a trieszti Teatro Grandéban 1848. február 25-én tartották, az opera nagyot bukott. Verdinek abban az időszakában keletkezett, amikor megbízásoknak, szerződéseknek eleget téve nyolc év alatt tizenhárom operát kellett írnia. Több művön dolgozott egyszerre, mindig éppen azt részesítve előnyben, amelyikkel előbb kellett elkészülnie.
A 19. század elején játszódó cselekmény főszereplője Corrado, a kalózok kapitánya, aki úgy érzi, nincs reménye arra, hogy visszatérjen a tisztességes és boldog életbe. A Seid török pasa ellen intézett támadás során megsajnálja a pasa rabszolganőit, és kimenti őket az égő háremből. Amikor maga is fogságba esik, halálra ítélik, de Gulnara, a pasa kedvenc rabnője, aki szerelmes Corradóba, kiszabadítja, és leszúrja gyűlölt urát. Corrado azonban hű marad menyasszonyához, Medorához, aki azonban mérget ivott, amikor a kalózok a török kalandból kapitányuk nélkül tértek vissza. Miután Corrado visszatér kalózai közé, értesül menyasszonya haláláról, és elkeseredésében a tengerbe veti magát.
„Byron epikus költeménye alapján készült a librettó. Megítélésem szerint a Verdi-operák erényei és hiányosságai egyaránt fellelhetők A kalózban. De mintha panelekkel dolgozott volna az alkotó, minden csereszabatos, a kalóz hősies tenor áriái lehetnének akár a Nabuccóban vagy az Ernaniban is” – vélekedett a karigazgató.
A tömegjelentekben a férfiak – katonák – nagyon maszkulin, a nők – háremhölgyek – pedig nagyon feminin hangot ütnek meg, az egzotikus környezet ad csak jellemző tónust az énekkari számoknak, mert ezek is felcsendülhetnének más korai művekben. „Ellenpéldaként említhetem A trubadúrt vagy a Traviatát, amelyeknek egyik taktusa sem lehetne máshol” – tette hozzá Antal Mátyás.
Az előadást a fiatal karmester-generáció Európa-szerte keresett, különösen az olasz operarepertoárban járatos képviselője, a varsói Teatr Wielki nemrég kinevezett zeneigazgatója dirigálja.
Verdi: A kalóz – háromfelvonásos opera
Időpont: 2013. április 25. 19:30 – 22:00
Helyszín: Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Budapest
Corrado: Luciano Ganci; Seid: Marzio Giossi; Medora: Fodor Beatrix; Gulnara: Borsos Edith; Selimo aga: Lisztes László; Giovanni, kalóz: Blazsó Domonkos; Fekete eunuch: Boros Sándor; Egy rabszolga: Bundovics István
Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Vezényel: Carlo Montanaro
