A díjesővel jutalmazott A női test és más összetevőkben Machado látványosan lerombolja az önkényesen felhúzott falakat a pszichológiai realizmus és a disztópia, a komédia és a horror, a fantasy és a fabulizmus között.
A kötetben található nyolc novella rendkívül eredeti módon játszadozik a különböző műfajokkal, a végeredmény pedig sokszor szürreális és provokatív. Ezek a hol földhözragadt, hol a világunktól elszakadt, csábító és szexi, ugyanakkor bizarr és maró, humoros és halálosan komoly történetek minden oldalukról megmutatják a nőket, az életük mindennapi és különleges pillanatait, valamint azokat a külső erőket, amelyek hatással vannak a testükre.
„Machado természetfeletti eleganciával, lebilincselő popkulturális érzékkel, valamint bensőséges és könyörtelen stílussal ragadja meg az olvasó torkát, és belemélyeszti tökéletesen polírozott körmeit – írták a Harper’s Bazaar-ban. – Úgy fedezi fel a nőiséget, hogy furcsa és kísérteties módon rég elvesztett barátainknak érezzük azokat a nőket, akik elpárolognak vagy telepatikusan hallják a pornósztárok gondolatait.”
Mindenkinek ajánljuk ezt a gyűjteményt, aki szeretne valami különlegeset olvasni, valami olyat, amihez nincs szokva, ami kimozdítja a komfortzónájából. A női test és más összetevők idén az első SFF tematikájú novelláskötetünk, amit még jó pár követni fog a folytatásban.
A címre lapozva beleolvashatsz a könyvbe.
Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők
(részlet a önyvből)
Leltár
Egy lány. Egymás mellé feküdtünk a pincéjük dohos szőnyegén. A szülei odafent voltak; azt mondtuk nekik, hogy a Jurassic Parkot nézzük. – Én vagyok az apuka, te vagy az anyuka – mondta a barátnőm. Én is felhúztam a pólómat, ő is az övét, és bámultuk egymást. A szívem zakatolt a köldököm alatt, de közben tartottam a kaszáspókoktól és attól, hogy a szülei meglátnak minket. Azóta sem néztem meg a Jurassic Parkot. Szerintem már nem is fogom.
*
Egy fiú, egy lány. A barátaim. Lopott, üveges koktélokat ittunk a hatalmas ágyamon. Nevetgéltünk, beszélgettünk, és körbeadogattuk a palackokat.
– Én azt bírom benned – mondta a lány –, ahogy a dolgokra reagálsz. Olyan érdekesen reagálsz mindenre. Mintha mindenvégtelenül fontos lenne. – A fiú egyetértően bólogatott. A lány a nyakamba fúrta az arcát, és azt súgta a bőrömbe:
– Mint például erre. – Felnevettem. Ideges lettem, és izgatott. Úgy éreztem, mintha egy gitár lennék, és a hangolókulcsaimat tekergetnék, mire a húrjaim egyre feszesebbé válnának. Azok ketten a szempillájukkal cirógatták a bőrömet, és a fülembe leheltek. Én nyögdécseltem, vonaglottam, és percekig az orgazmus határán imbolyogtam, bár senki nem érintett meg ott lent, én sem magam.
Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők, Agave Könyvek, 2020
