A Magyar népmesék sorozat az elmúlt évtizedek során fogalommá vált. A főként a televízióból ismert, különleges hangulatú mesék most képeskönyv formájában keltek életre.
Magyar népmesék a Mesemúzeum és az Alexandra Kiadó közös programjában. Kézműves foglalkozások, közös meseolvasás, előadás és játékok elevenítik meg a népmesehősök kalandjait november 14-től havonta egyszer a Mesemúzeum és az Alexandra Kiadó közös gyermekprogramján.
A Magyar népmesék sorozat az elmúlt évtizedek során fogalommá vált: a szignált, a népi motívumok között a címet megéneklő piros kismadarat generációk ismerik és szeretik, csakúgy, mint a mesék szereplőit. A júniusban megjelent A selyemrét és más mesék című kötettel vált teljessé az autentikus népművészeti és népzenei motívumokat követő Magyar népmesék sorozat. A főként a televízióból ismert, különleges hangulatú mesék most képeskönyv formájában keltek életre. A kötetekben a következő mesék olvashatók: A béka, a kolbász és az egér, A kicsi dió, Az állatok beszéde, A mezei nyúl és a sündisznó, A hét kecskegida, Pirosmalac, Kecskekatonaság, A szegény ember meg a lova, Angyalbárányok, A papucsszaggató királykisasszonyok, A kis kakas és a sövény, A kőleves, Marci és az elátkozott királylány, A király kenyere, A háromágú tölgyfa tündére, A víz tündére, Fából Faragott Péter, Gyöngyvirág Palkó.
A nyomtatott változat szerkesztése során megőrizték a televízióból ismert sorozat képi világát, csupán a szókincsen finomítottak, hogy megkönnyítsék az archaikus, tájnyelvi kifejezések megértését. A száz mesét tartalmazó igényes kiállítású sorozat történeteiből válogatnak a fővárosi Mesemúzeum pedagógusai és havonta más-más foglalkozáson más-más eszközökkel mesélik vagy játsszák el a hősök kalandjait.
Gyuricza Eszter, az Alexandra Kiadó vezetője kulturális kincsnek tartja az immár könyvben is teljes sorozatot. „A Magyar népmesék-en több generáció nőtt fel, a sorozat zenéje, a főcím ágról ágra szálló madara közös emlék. Ráadásul olvasásuk nem csak a gyerekek számára élmény, hiszen felnőtt fejjel a mesék szimbólumai, az egymásra rakódó jelentésrétegek is érthetők.”
Helmich Katalin, a Mesemúzeum vezetője szerint a Magyar népmesék családi mesék, amelyek éppen a sokrétegűségük miatt alkalmasak arra, hogy a gyerekekhez közelebb vigyék a népmesei hagyományt. A mesék archaikus szókincse, összetett képi világa, az ízesen elmondható történetek izgalmas múzeumpedagógiai lehetőségeket kínálnak.
A Magyar népmesék sorozatról
A Magyar népmesék sorozat 1977-ben született Mikulás Ferenc ötletéből. A Kecskeméti Filmstúdió akkori vezetőjét két élmény inspirálta. A hetvenes években úgy gyűltek össze a szomszédok a televíziókészülék körül, mint régen a kukoricahántásnál. Ráadásul ebben az időszakban indultak meg a nagy néprajzi gyűjtések. Mikulás Ferenc és a sorozat rendezője, tervezője, Jankovics Marcell elhatározták, hogy az egyes epizódokban az adott tájegység népművészeti motívumait, viseletét és tájnyelvét jelenítik meg. Az autentikus népdalelemeket saját dallamokkal elegyítő Kaláka nemcsak az emblematikus főcímzenét írta, hanem a mesék minden zajának, zörejének megszólaltatásához hangszerekhez nyúlt. A Magyar népmesék-et az elmúlt 35 évben több országban vetítették, a Youtube-on 23 millióan látták.
A Magyar népmesék című sorozat november 14-én 11 órakor indul a Mesemúzeumban.
A Mesemúzeum és Meseműhely 2015. október 2-án nyílt meg a Döbrentei utcában a gyönyörűen felújított budavári épület alsó szintjén, fenntartója a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budavári Önkormányzat.
A látogató a múzeum minden szegletében mesére bukkan: a kapualjban a régi porolóról különleges szőnyeg lóg, amelynek zsebei izgalmas olvasnivalókat rejtenek. Az udvaron, az égigérő fa tövében kút át. A kiállítás termeit végigjárva a sűrű sötét erdőn át, számos kaland után a királyi trónig jut a látogat.
A múzeumi fogadótér egyrészt a gyerekek által létrehozott vagy befogadott színházi- és bábelőadásoknak, árnyjátékoknak, vetítéseknek a színtere, rendszeresen tartanak itt a drámapedagógiai és a kreatív műhelyfoglalkozásokat is. A „Magyar tündérmese világa” című állandó kiállításban mese utat járhat be a látogató: a meseindító üveghegyen átkelve, próbákat teljesítve, akadályokat leküzdve juthat az áhított „felekirályságig”.
