A hetvenéves Magvető új sorozata, az Alapdarab olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját. A közelmúlt klasszikusai, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányai a mindenkori jelenhez szólnak.
A sorozat borítóit Pintér József, a Magvető művészeti vezetője tervezte. A borító színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek.
Az Alapdarab első öt kötete májusban jelenik meg. Bodor Ádám kortalan klasszikusa, a Sinistra körzet egy olyan rejtélyes világba vezet, ahol a természet bámulatos és magának való, ahol az emberek kevés szavúak, de a nevük beszédes. Egy kietlen, kopár tájékra, amiről mégis lenyűgözően mesél a szerző.
Dragomán György regényét, A fehér királyt 2005-ös megjelenése óta több mint harminc nyelvre fordították le. A könyv egy tizenegy éves fiú történetét meséli el attól a pillanattól kezdve, hogy apját a Duna-csatorna munkatáborába viszik, egészen addig, amíg újra viszontláthatja.
Esterházy Péter könyve, az Egy nő először 1995-ben jelent meg, és azóta fontos viszonyítási pont. „Van egy nő”, így kezdődik a közel száz számozott írás, és ez a nő hol szeret, hol gyűlöl, hogy végül teljesen elbizonytalanodjunk: egyetlen nőről olvasunk százféleképpen, vagy száz nőről egyféleképpen.
A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem története. A 18. században járunk, a Gabriel García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében. A könyvet Székács Vera fordította.
Ljudmila Ulickaját a Szonyecska tette ismert íróvá hazájában, és miután a kisregényt több mint húsz nyelvre lefordították, a legnevesebb kortárs orosz íróvá szerte a világon. A szívbe markoló történetet V. Gilbert Edit fordította.
Szeptemberben újabb öt kötettel bővül a sorozat. Az Alapdarab része lesz Krasznahorkai László első regénye, a Sátántangó. A negyven éve megjelent könyv mára a modern magyar és világirodalom klasszikusa lett.
A Pixelnek, Tóth Krisztina tizenöt nyelvre lefordított könyvének egymásra épülő fejezetei önmagukban is egész, egyedi színű, izgalmas szövegek, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok összetett rendszerét, új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze.
Rakovszky Zsuzsa első regényében, A kígyó árnyékában egy nő meséli álmokkal, babonákkal, zabolátlan vágyakkal teli gyermek- és lánykorát, valamint titkokkal terhes, különös asszonyi sorsát.
Grecsó Krisztián regénye, a Vera arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is, hogy vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.
Daniel Kehlmann rendkívül élvezetes stílusban meséli el a két zseni, Alexander von Humboldt és Carl Friedrich Gauss életét. A Fodor Zsuzsa fordításában megjelenő könyv, A világ fölmérése rafinált játék tényekkel és fikcióval; különös fantáziával és ragyogó technikával megírt filozofikus kalandregény.
