A 19. század első felének bútorművészete több mint egy évszázada töretlen közkedveltségnek örvend hazánkban és általában a kontinensen. Különleges könyv a magyarországi biedermeier bútorművészet történetéről.
Bécs volt a biedermeier legfőbb metropolisza, ám Magyarországon is sikereket ért el a stílus. Az asztalosipar a XIX. század első felében Pesten és Budán hatalmas fejlődésnek indult.
1799-ben Pesten mintegy 30 asztalosmester, 1828-ban 83 és további 110 céhen kívüli asztalos működött. Budán ugyanebben az időben 36 mester volt dupla ennyi legénnyel. Az egyik legtermékenyebb pesti mester Steindl Ferenc. Korai műveiben következetes biedermeier asztalosnak mutatkozott. Győrben őrzött kétajtós szekrényét valóban csak deszkából és lécekből illesztette össze, és sima hasáb alakú talapzatra állította. A pilaszterek helyét a széleken egyszerű lécek foglalják el, díszítésük berakott, erezett fa.
Bútorművészet Magyarországon 1800-1850
A magyar biedermeier és empire bútorművészetről jelent meg könyv Bútorművészet Magyarországon 1800-1850 címmel. A kötetet a múzeum 2011-es Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon című, nagysikerű kiállítása alapján Rostás Péter művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója szerkesztette. Társszerzőként a kötet elkészítésében részt vett Szabolcsi Hedvig, aki a biedermeier stílusfogalmát foglalta össze. A magyarországi zongorakészítésről és zenekultúráról pedig Radnóti Klára tanulmánya olvasható.
Szabolcsi Hedvig írásában a biedermeier nemzetközi fogalmával foglalkozik. A biedermeier átmeneti művészeti stílus volt elsősorban Közép-Európában 1815 és 1848 között.
A magyar mesterek fantáziája a szekrények és komódok mellett a székek megformálásában is kimeríthetetlen volt. A Bécshez fűződő szoros szálak miatt sokszor nehéz biztonsággal eldönteni, hogy egy-egy Magyarországon vásárolt biedermeier bútor helyben készült-e vagy Bécsből szállították. A hazai mesterek nem ritkán használtak gótikus formaelemeket is a biedermeier bútorokon, hiszen a gótika a XVIII. század végétől ismét nagy közkedveltségnek örvendett. A stílus több művészeti ágban, a festészetben, az irodalomban és a lakáskultúrában is megjelent.
A BTM gondozásában megjelent könyv legnagyobb részét Rostás Péter tanulmánya képezi. Írásában a nemzetközi biedermeierkutatás történetét, a két világháború közötti magyar középosztály otthonait – többek között a Győry család perkátai kastélyának berendezéseit – mutatja be, valamint Vogel Sebestyén és Steindl Ferenc bútorüzemét, amelyek az 1800 és 1840 között az elsők között kezdték el a bútorgyártást Magyarországon.
Ma már nem is sejtjük, mekkora jelentősége volt a biedermeierben a kárpitozásnak. Az anyagok elhasználódása, valamint az, hogy a szobák és bútorok mindig a legújabb divatot követték, teljesen eltüntették a bútorok eredeti kárpitozását.
A függönyöket rendszerint redőzték. A belső téralakítás eme részének jelentőségét bizonyítja az a tény is, hogy a bútormintakönyvek mindig közöltek függöny-drapériákat ábrázoló képeket is. A falak textilbevonata továbbra is a jól berendezett lakószoba ideális tartozéka a tehetős polgár szemében. Az egyre inkább elterjedő papírtapétáknál is textilmintákat használtak fel, sőt később szövetdrapériát utánzó papírtapétákat is készítettek, amelyekre felfelé húzható függönyt, lambrequinokat, bojtokat- és rojtokat nyomtattak.
A kötetben szó van a magyarországi bútorkereslet kialakulásáról, a céhes asztalosipar válságáról és a híres bécsi Danhauser-gyár magyarországi jelenlétéről. A bécsi gyár készítette például a kalocsai érsek íróasztalát a 19. század elején.
A magyarországi kastélyokhoz hasonlóan a történelem hányattatásai közepette több bútor is elpusztult, ezért a fennmaradt berendezések eredetét és történetét sok esetben nehéz rekonstruálni. A patikaberendezések viszont általában egészben maradtak fenn. A kötetben szerepel például a székesfehérvári Sas patika táraasztala az 1820-as évekből.
A szerző ír továbbá az 1800 és 1850 közötti bútorstílus változásáról, a kora klasszicizmusról, a stílusra gyakorolt nyugati hatásokról és a magyar biedermeier bútorokról.
A kötet német nyelven is megjelent a Herz kiadó és a BTM gondozásában. A könyvet a közeljövőben Bécsben is be fogják mutatni.
