Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Aranykorok romjain című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Aranykorok romjain

Szerző: / 2015. november 2. hétfő / Szubkultúra, Könyvvilág   

Kieselbach Galéria 20 Az Aranykorok romjain című kötetet többek között Munkácsy, Szinyei Merse Pál, Vaszary, Rippl-Rónai, Fényes Adolf, Gulácsy és Csontváry remekművei egészítik ki a Kieselbach Galériában.

A Kieselbach Galéria kiadásában megjelenő Aranykorok romjain című könyv a XX. századi magyar történelem fénykorát idézi meg. A kötet az eddigi legreprezentatívabb mű a magyar műgyűjtés legszebb korszakáról. A közel 370 oldalas, több száz festmény reprodukcióját tartalmazó kötet lapjain a magyar polgárság kiemelkedő alakjai, köztük művészek, ünnepelt festők, világhírű műgyűjtők és neves műkereskedők elevenednek meg. A kötet szerzője, Molnos Péter mindezeken túl a műgyűjtés árnyoldalait is bemutatja: egy-egy tanulmányával bepillantást enged a XX. századi magyar képhamisítók rejtőzködő világába.

„E kötet hőseinek többségének, hogy úgy mondjam, sok élete volt: céget, cégeket irányítottak, fényes társasági életet éltek, részük volt a nagypolitikában, szóval nem fókuszáltak annyira a gyűjtésre, mint annak idején én. Andrássy Gyula, Kohner Adolf, Nemes Marcell, a Chorinok, a Hatvanyak és a Weissek mögött a mai magyar viszonyok között szinte elképzelhetetlen nagyságú vagyonok álltak, amelyek műveltséggel, intellektussal, nemzetközi kapcsolatrendszerrel, a tágabb közösség, ha tetszik, a haza iránti érzékenységgel és elhivatottsággal párosultak.
Olyan alap ez, amelyre minden erős ország fejlődése épül, és amely itt, Magyarországon legkésőbb a harmincas évek vége óta súlyos, szinte végzetes töréseket szenvedett.
Ha csodáljuk és követendő mintának tartjuk azt a teljesítményt, amelyet Nemes Marcell vagy éppen Hatvany Ferenc véghezvitt, akkor meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy ma is követőkre találjanak. ” (Kieselbach Tamás)

Csontváry Kosztka Tivadar: Kairói pályaudvar (Fotó: Kielsebach Galéria)

Gróf Andrássy Gyula, az arisztokrata gyűjtők utolsó nagy formátumú képviselője is megelevenedik Molnos Péter legújabb könyvében. Az Andrássy-gyűjtemény „Rembrandt-önarcképét”, melyet az életmű tudományos átértékelése óta már csupán „későbbi utánzatként” tartanak számon, a családi legendárium szerint idősebb Andrássy Gyula az 1840-es évek közepén vásárolta Londonban. A sármos magyar úr 1844 egy borongós napján az angol főváros utcáin sétált, mikor hirtelen utolérte az eső. Sietve betért egy apró antiküzletbe, hogy ernyőt vegyen magának. A falon megpillantott két régi, teljesen besötétedett festményt, melyeket rövid alku után meg is vásárolt, potom 60 fontért. Az egyik Van Dyck, a másik Rembrandt önarcképének bizonyult.

Előfordul, hogy a művészet szeretete káros hatást gyakorol a politikai karrierre. Károlyi Mihály, ifjabb Andrássy Gyula mostohaleányának férje, a következő szavakkal emlékezett apósára és pazar gyűjteményére:

„Szeretett ott ülni félhomályban a szalonban, ahol csak a képek fölé helyezett rúdlámpák világítottak, és hosszú, vékony lábait törökösen maga alá húzva szórakozottan hallgatta a körülötte zajló heves vitákat, csendben szemlélve kincseit. Néha körbesétált a teremben, közelről is elnézte kedvenc tárgyait, gyengéden meg-megsimogatta őket hosszú, finom ujjaival.”

Károlyi memoárjait olvasva már-már arra gondolhatunk, hogy e nagy műveltségű főurat többek között éppen kifinomult ízlése, a festészet iránti romantikus rajongása akadályozta meg abban, hogy politikai ambíciói a vágyott magaslatokba repítse. Szerinte ugyanis Andrássy balsikerének, ádáz ellenfelével, Tisza Istvánnal szembeni kudarcának legfőbb oka egy merőben prózai jellemvonás volt: untatták őt az emberek. Egy alkalommal – olvashatjuk e tézis illusztrálásaként Károlyi memoárjában – „budai palotájában gróf Bánffy Miklós előadott neki valami tervet a haza vagy a párt megmentésére. Andrássy egész idő alatt a képeit nézegette. Mikor Bánffy két óra múlva beszédének végére ért, Andrássy megkérdezte tőle: »És ez a Corot itt, ez hogy tetszik neked?« Bánffy erre azzal válaszolt, hogy átállt Tiszához, aki kikérte tanácsát.”

Gróf Andrássy Gyula otthonában (Fotó: Kieselbach Galéria)

A 20 éves Kieselbach Galériában tekinthető meg Molnos Péter Aranykorok romjain című kötetéhez kapcsolódó jubiláris kiállítás. A könyvbemutatón Kieselbach Tamás, a Galéria tulajdonosa, a könyv kitalálója és Molnos Péter művészettörténész beszélget.

Aranykorok romjain
Könyvbemutató és kiállítás a Kieselbach Galéria alapításának huszadik évfordulóján
2015. november 5. 11.00 óra

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek