Az e-könyvek elfoglalták helyüket életünkben, és ma már könyvtárunk részét képezik. De milyen hatással vannak ránk, mennyiben befolyásolják olvasási szokásainkat a digitális könyvek? Van-e különbség az e-könyv- és az interneten történő olvasás között?
Egyre többet olvasunk elektronikus eszközökön, a számítógépünk monitorán, iPad-en és okos telefonokon. Sőt a legfrissebb amerikai felmérések még azzal az eredménnyel is kecsegtetnek, hogy azok, akik elektronikusan is olvasnak, jóval több könyvet olvasnak el, mint a hagyományos könyveket kedvelő embertársaik.
E-memória, avagy szereti-e agyunk az e-könyveket?
A kutatások azt is kimutatták, hogy nincs különbség az olvasásunk sebességében, vagyis az agy és a szemek számára nem jelent problémát az elektronikus dokumentumok feldolgozása. Ugyanakkor az internetről letöltött szövegek esetében jóval nehezebb a figyelmünket az adott szöveg tartalmára fókuszálni, és a szövegben elmélyedni, mert olyan sok vizuális ingerrel találkozunk, hogy nagyon könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy ahelyett, hogy az eredeti szövegre koncentrálnánk, javában „szörfölünk” a képek, hyperlinkek és reklámok tengerében.
Ha azonban eltekintünk a „szörföléstől”, és csupán azt vizsgáljuk, hogy mennyire tudunk visszaemlékezni az elolvasott szövegekre, információkra attól függően, hogy nyomtatásban vagy elektronikusan olvastuk-e, azt a megdöbbentő eredményt kapjuk, hogy az elektronikus dokumentumokat nehezebben tudjuk felidézni.
Pedig sok szempontból úgy tűnik, hogy az e-könyvek jobban kedveznek a tanulásnak, hiszen sokkal nagyobb interaktivitásra adnak lehetőséget a beágyazott videók, fényképek, hyperlinkek segítségével. Ám több tanulmány is kimutatta, hogy ha a célunk az, hogy hosszú távon megőrizzük emlékezetünkben az elolvasottakat, akkor sokkal jobban járunk, ha hagyományos, papíralapú könyveket bújunk.
Kiderült, hogy a kontextus, amibe a szöveg ágyazódik, valamint a konkrét térbeli elhelyezkedés nagyon fontos aspektusok a memória számára. Minél több asszociációhoz tud kötődni az emlék, annál könnyebb előhívni azt. Következésképpen, olyan irrelevánsnak tűnő mozzanatok, mint az, hogy a lap tetején vagy alján szerepelt-e a szöveg, vagy hogy a könyv bal vagy jobb oldalán olvastuk-e, esetleg valamilyen ábra közelében, segítenek az emlékezetünkbe vésni az információkat.
Az elraktározott információ
Elsőre talán lényegtelennek tűnik, de a tárgyak térbeli elrendeződése azért is lehet olyan fontos a számunkra, mert nyilvánvalóan az evolúció alakította elménket olyanná, hogy könnyedén tudjon tájékozódni, elősegítve, hogy őseink egy-egy sikeres vadászat vagy gyűjtögetés után hazataláljanak. A memória fejlesztésében az ókortól ismertek azok a gyakorlatok, melyek során a tényeket egy mentális térben kell elrendezni. Például fel kell idéznünk egy jól ismert helyszínt, mondjuk a gyermekkori lakhelyünket, és azután azt kell vizualizálnunk, hogy a megjegyezni kívánt tényt, a gyermekszoba egyik szekrényének fiókjába tesszük. Ha bármikor szükségünk lenne arra az információra, nincs más dolgunk, mint újra magunk elé képzelni a szobát, és a szekrény fiókját képzeletünkben kihúzni. Az elraktározott információ azonnal eszünkbe jut.
A természetben az információ mindig térben és időben jól körülhatárolható helyzetben kerül elénk. Ha tavaly tavasszal láttam egy rózsabokrot a Hunyadi utcában, valószínűleg idén tavasszal is meg fogom találni ugyanott.
A web megjelenése előtt a tudnivalókat könnyebben tudtuk a térben elhelyezve felidézni. Tudtuk, a könyvespolcunk melyik részére kell nyúlnunk, hogy leemelhessük azt a könyvet, amelyikre szükségünk van, hogy egy adatnak utánanézzünk. Még azt is sokszor tudtuk, hogy a könyv elején, közepén vagy végén keressük-e a számunkra fontos részt. Sőt, gyakran elegendő volt szemünket végigjártatni könyvespolcunk könyvein, a színes gerinceken és máris minden olvasmányélményünk eszünkbe jutott.
Az e-könyvek ezzel szemben jóval kevesebb tájékozódási pontot nyújtanak, főleg az olyan e-könyv-olvasók, melyekben a szöveg egyenletesen, vég nélkül folyik, a szövegnek még oldalszámai sincsenek, legfeljebb annyit láthatunk, hogy a szöveg hány százalékát olvastuk el. A nyomtatott könyvek ezzel szemben kézzelfogható referencia pontokat adnak, így könnyebben felidézhetjük, hol tartunk a könyvben.
Ráadásul, miként azt Jakob Nielsen, a Nielsen Norman Group web-szakértője egy kutatás során kimutatta, az sem mindegy, hogy mekkora a monitorunk. Hiszen minél nagyobb kijelzőn olvassuk a szöveget, annál könnyebben tudjuk felidézni az olvasottakat, míg minél kisebb a képernyőnk, annál kevésbé fogunk emlékezni, mit is olvastunk. Az okos telefonok drámai jellemvonása, hogy a rajtuk olvasott majd minden információt szinte azonnal elfelejtjük.
Az emberi rövid távú memória nagyon gyenge és sérülékeny. Ezért is olyan fontos számunkra, hogy egy pillantással felmérhessük az oldalakat, ezáltal jutva többlet információhoz a tartalmat illetően. Habár a szem egyszerre csak egy dologra képes fókuszálni, olyan gyorsan mozog, hogy játszva befogadja a könyv egész oldalát, s könnyedén tudja a benne foglalt információkat egymással összerendezni.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az e-szövegek használhatatlanok a tanulás során. Sok olyan tananyag van, melyben ezek az új médiumok sokat könnyíthetnek a diákok dolgán. Mindazonáltal a különböző médiumoknak más és más az erősségük. Az idő és további kutatások minden bizonnyal megmutatják majd, mik az elektronikus szövegek legnagyobb erényei. Egyelőre azonban úgy tűnik, ha valaki komplex elméleteket akar megérteni és elsajátítani, jobban teszi, ha hagyományos könyvekből tanul.
Dr. Mund Katalin szociológus
Galaktika
