„„Fölösleges a bűn nyomába eredni” – gondolta. „A bűn elénk jön, és felkínálja magát…”” Babiczky Tibor Magas tenger című regényével részesei lehetünk az amerikai cigaretta, a skót whisky és a magyar valóság határainak.
Babiczky Tibor a kortárs magyar líra legújabb generációjának tagja. Éles kritikusi érzékkel jegyzi le gondolatait, melyeket át- és átsző egyfajta jellegzetes fanyar humor, irónia, még a groteszknek tűnő(?) helyzetekben is. A Magvető Kiadónál megjelenő második könyve, meglepetések sorát igéri minden olvasónak. A Magas tenger című regény bemutatóján a Gödörben a szerzővel Simon Márton beszélget, miközben a könyvből részleteket olvas fel Horváth Kristóf (Színész Bob). A zenét Lamm Dávid és Dés András szolgáltatja, és a teljes programot háziasszonyként összefogja, Bárdos Deák Ágnes.
Ízelítő Babiczky Tibor: Magas tenger című könyvéből:
„Isten elválasztotta a nappalt az éjszakától, és látta, hogy ez jó. Miért? Miért választotta el? És miért jó? „A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, amelyekben élő lélek van, a zöld füveket adom eledelül.” Oroszlán együtt legelészik az őzzel. De akkor miért teremtett Isten oroszlánt? Lényeg nélküli ragadozó. Talán ez az Isten valódi képmása, nem pedig – ahogyan hinni szeretnénk – az ember. (…) Az Édenkertről alapvetően azt gondoljuk, hogy Isten országa volt, a maga érintetlenségében, ami aztán a bűnbeeséssel elveszett, és azóta beszélünk Isten országáról. Ami azonban elképzelhetetlen, s azért is, mert bár rengeteg hibáját, bűnét fel tudjuk sorolni az általunk látott világnak, az Édennek mégiscsak van egy tökéletesség-érzete. A teremtett világnál jobbat képtelenek vagyunk elképzelni. Ez a világ azonban tele van oroszlánokkal, és nehéz meggyőzni magunkat, hogy valaha füvet ettek.”
Mint sírba hulló földgöröngyök kopogása, szikárak a könyv mondatai. Mégsem gépiesen kattogó minimalizmus ez; nagyon is költői. Az eleven, fájdalmasan szép képek ellenpontozzák a baljós hangulatot. Fekete és vörös színben lebeg minden, az ébrenlét és az álom (vagy őrület?) határán, mintha egy azték piramistemplomot vizionálnánk, tetején a pap lüktető emberi szívet emel a magasba.
Lüktet a valóságos város is, éli kegyetlen életét, nyomozónk pedig, aki egyben elbeszélő főhősünk, teszi a dolgát: üldözi a bűnösöket, kihallgatja a gyanúsítottakat. De közben minden gondolata, mozdulata merő fájdalom, hiszen a legnagyobb bűnös ő maga – nincs hová menekülnie, és sohasem nyerhet feloldozást. Hogy miért? Ennek a rejtélynek a megfejtése viszont már az olvasóra vár.
Babiczky Tibor költő, Budapesten él. 1980. december 24-én született Székesfehérváron. Az Élet és Irodalom, a Heti Válasz és a Népszabadság külsős munkatársa. 2005-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakán. 2007-től 2009-ig a Magyar Narancs könyvkritika rovatába írt. Publikációi jelentek meg többek között a Holmiban, az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, a Beszélőben és a Mozgó Világban. Versei megjelentek angolul, csehül, franciául, görögül, horvátul és lengyelül.
Babiczky Tibor Magas tenger című regényének bemutatója
2014. január 28-án 19:00
Helyszín: Gödör Klub, Budapest
A szerzővel Simon Márton beszélget.
Közreműködik: Horváth Kristóf (Színész Bob)
Zenél: Lamm Dávid és Dés András
Háziasszony: Bárdos Deák Ágnes
