A Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm olyan kérdésekre keresi a választ, hogy vajon mi történt a Franciaországba érkező magyar delegációval 1920. január 7-e után?
Kik és milyen képet festettek a magyarokról a korabeli közvélemény előtt annak érdekében, hogy „eladható” legyen a nemzetcsonkítás? Hogyan jutottak el odáig, hogy a szerződést a felek 1920. június 4-én 16:32-kor aláírják a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelle-ben?
Az első világháborút követően Magyarország komoly válsággal nézett szembe: már nem volt vezető nemzet az Osztrák-Magyar Monarchián belül, és lakosságát, területét, gazdaságát, illetve vezetését is súlyosan érintette a Nagy Háború. A nemzet fennmaradása úgy tűnt, hogy az Apponyi gróf vezette Békedelegáció sikerétől függ.
A film bemutatja a magyar békedelegáció küzdelmét egy arányos és tisztességes szerződés megkötéséért, miközben magyar és francia történészek segítségével feltárja azokat az akkori belpolitikai és külpolitikai okokat és körülményeket, amelyek Magyarország ezeréves történelmének legkatasztrofálisabb veszteségéhez vezettek.
A dokumentum-játékfilm eddig a történelmi tematikus televíziós csatornák és a streaming szolgáltatók zászlóshajója volt, a MEGAFILM azonban most nagyvászonra készítette el azt a történelmi visszatekintést, amely archív felvételekkel, játékfilmes elemekkel, valamint magyar és francia történészek segítségével tárja fel azokat az akkori belpolitikai és külpolitikai körülményeket, amelyek Magyarország ezeréves történelmének legkatasztrofálisabb veszteségéhez vezettek. A tét: hogyan kényszerítették rá erre az erős és dacos nemzetre 1920-ban a trianoni békediktátumot?
„Ezelőtt 100 évvel, Magyarországnak jól jött volna egy példátlan európai összefogás, annak érdekében, hogy ne veszítse el saját területének mintegy kétharmadát. Azonban inkább egy példátlan európai összefogás jött létre annak érdekében, hogy elveszítse, és hogy más nemzetek háborút követő területi igénye érvényesülhessen. Azóta a trianoni szerződést a legtöbb ember hajlamos egyfajta zavaró, unalmas történelmi háttéranyagként kezelni, belenyugvással nézni, szemet hunyni afelett, hogy magyar emberek százezrei élnek egyenlőtlenségben, hátrányban évtizedek óta, maradnak erősek, békések, derűsek és magyarok – mondta el Helmeczy Dorottya. „Mi színészekkel, történészekkel, archív felvételekkel, filmes grafikákkal meséljük el végre mindössze egy „filmnyi” idő alatt, hogy mégis hogyan történhetett mindez” – árulta el a Balázs Béla-díjas producer.
A különféle történelmi értelmezések különféle nézőpontok és érdekek alapján állítják be a történelmi tényeket. Aki tisztán szeretne látni, annak érdemes eljutnia a történelmi értelmezések esetlegességétől a valóság bizonyosságáig.
A Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm ezen az úton vezeti végig a nézőt az 1920-as trianoni békeszerződést megelőző és az azt formáló események rekonstruálásával, az archív felvételek beidézésével és a történész szakértők megszólalásával.
Máthé Áron történész szerint: „Trianon bő évszázada a magyar bizonytalanság ősforrása. Talán eljutunk egyszer oda, hogy a Duna-völgyének „tejtesvéreinek” fejei fölött ne lehessen békét csinálni, hanem ők maguk, egymás között, a kölcsönös tisztelet és megértés alapján tudják berendezni a Kárpát-medencei életüket. Ha ez megvalósul, akkor jóval kevésbé leszünk a nagyhatalmaknak kiszolgáltatva és Trianon átkát is le tudjuk vetni. De addig beszélnünk kell róla, és fel kell tárni az okokat, az eseményeket – és meg kell becsülni azokat, akik a lehetetlent is megpróbálták 1920-ban.”
„Minden egyes aldunai nemzet, ha sikerülne is maga köré gyűjtenie most máshová tartozó fajrokonait, legföljebb másodrendű államot alkothatna, melynek függetlensége örökös veszélyben forogna, s mely szükségképp alárendelve volna idegen befolyásoknak” (Kossuth Lajos)
Hogyan teltek karácsony napjai 1918 decemberében Kolozsváron? Olvassátok Ferencz József unitárius püspök naplóbejegyzését:
„1918. december 24-én a románok megszállották Kolozsvárt is. Karácson szombatján angyalok járása helyett kucsmás román katonák. Bizony, szomorú Karácson. […] Hiszen maholnap az egész magyar népköztársaság ez ellenség kezében lesz. […] Mert ez a megszállás csak első lépés az elfoglalásra; ha csak a jó Isten valami csudát nem tesz. Mi lesz velünk s egyházunkkal, ha Erdélyt hivatalosan is Romániához csatolják? Pedig aligha ettől megmenekszünk. Ki véd meg minket a béketárgyalásokon is? Hiszen ott is ellenségeink ülnek össze s állapítják meg az országok határait. Kérdés, hogy nekünk még szót is engednek-e ott? […] De nem folytatom tovább. Könnyeimmel írtam e sorokat is, s valószínűleg azok már nem apadnak el, amíg én még élek.”
Szereplők: Apponyi Albert: Kelemen József, Henry Alezredes: Zöld Csaba, Ullmann Adolf: Jakab Csaba, Cambon: Barbinek Péter, Huszár Károly: Barnák László, Lers Vilmos: Vass György, Benda Jenő: Endrédy Gábor, Somssich László: Csizmadia Gergely, Halmos: Janicsek Péter, Popovics Sándor: Kedvek Richárd Jenő, Nitti: Nagy Viktor, Wettstein János: Rétfalvi Tamás, Csáky István: Csapó Attila, Berthelot: Schlanger András, Ottlik György: Szántó Balázs, Bethlen István: Szotyori József, Teleki Pál: Takács Géza, Csáky Imre: Sárközi József, Paléologue: Horányi László, Clemenceau: Szélyes Imre, Lloyd George: Dóczy Péter, Praznovszky Iván: Tóth András
Alkotók: Producer: Helmeczy Dorottya, Rendező: Tősér Ádám, Babos Tamás, Operatőr: Fecske Flóra, Vecsernyés János, Forgatókönyvíró: Somogyi György, Dombrovszky Linda, Zeneszerző: Moldvai Márk, Vágó: Poós A. Márton, Csillag Mano, Látványtervező: Horváth Viktória, Jelmeztervező: Breckl János, Hangmérnök: Madaras Attila
*Forrás:
Trianon arcai. Naplók, visszaemlékezések, levelek. Szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta: Kunt Gergely ‒ L. Balogh Béni ‒ Schmidt Anikó. Libri Kiadó ‒ Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2018.
