Besúgás, kínzás, vallatás: magyarul is olvasható már a szír rendező, A burok – Egy leskelődő naplója című börtönnaplója.
A burok – Egy leskelődő naplója címmel írt könyvet Musztafa Khalifa filmrendező, aki tizenhárom évet töltött szíriai börtönökben. A kötet nemrég jelent meg magyarul.
Musztafa Khalifa Franciaországban filmrendezőnek tanult, majd úgy döntött: visszatér hazájába, Szíriába, mert úgy gondolta, ott megvalósíthatja ötleteit, míg Európában mindig is csak egy menekült lesz. Amikor a nyolcvanas években a keresztény neveltetésű szerző hazautazott, börtönbe zárták, mert egy szíriai diák Párizsban azt jelentette róla a biztonsági szolgálatnak, hogy a rendszer és az elnök ellen beszélt.
„2011. március 15-én kitört a szíriai forradalom és szabadságharc, „egy nép azt mondta: elég volt”. Legyőzte félelmét, és ez a könyv pontosan megmutatja, hogy mitől féltek a szír tömegek.
Ez a börtönregény döbbenetes tényregény, amely mellesleg a magyar olvasót is megtaníthatja többre értékelni a szabadságát. A tizenöt börtönév színhelye nem a pokol tornáca, hanem maga a pokol. Ahol az ember kreativitása határtalan: embertársai kínzásában, porig alázásában.
A könyv kiadásából származó minden bevétel a forradalmárok ügyét segíti ott, ahol fegyvertelen tömegekbe lövet a hatalom, ahol tízezer civil halt meg eddig, és százezrek börtönben sínylődnek.
A „Burok” először Libanonban, majd Párizsban jelent meg.” (Izing Antal)
Musztafa Khalifát a biztonsági szolgálat alagsori celláiban a Muzulmán Testvériségről faggatták, holott soha nem érdekelte a politika, nem foglalkozott a hírekkel. Később – mint arról megnevezése nélkül beszámolt – a hírhedt, kegyetlen sivatagi börtönbe került. Csak a szabadulása előtt nem sokkal tudta meg, miért is zárták börtönbe, ügyét nem tárgyalták bíróságon.
Mivel nem muzulmán, társai kirekesztették, a szélsőséges rabok egyre azt hajtogatták, hogy ki kellene végezni a hitetlenségéért. Így egyfajta burokban, számkivetettként, magányos külső megfigyelőként élte át a borzalmakat, a kínzásokat és az embertelen körülményeket. Tapasztalatait papír és toll híján memorizálta, majd szabadulása után írta le.
A börtönben a rendszeres kivégzéseket, kínzásokat figyelve egyre inkább kiüresedett, közönyössé vált. A történet elején bátortalan, nyitott embert a börtönévek megkeményítették, büszkévé, kitartóvá, egyúttal végtelenül közömbössé tették, és ebből az állapotból a szabadulás után sem volt képes kitörni.
A 2008-ban arabul megjelent kötetet idén a Magyar-Szír Baráti és Kapcsolatfejlesztési Egyesület adta ki magyar nyelven. A könyv kiadásából származó bevételt a 2011 márciusa óta az Aszad-rendszer megdöntéséért küzdő szíriai ellenzék támogatására fordítják.
