160 éve, 1866. augusztus 9-én nyílt meg a főváros szívében Magyarország első állatkertje, amelynek történetében Xántus János, Erzsébet királyné, Deák Ferenc, Kós Károly és még egy Jónás nevű víziló is fontos szerepet kapott.
A Városliget egyik legismertebb látnivalója ma már természetes része Budapest képének, pedig 1866. augusztus 9-én még újdonságnak számított: ekkor nyitotta meg kapuit a fővárosi állatkert, amely Magyarország első nyilvános állatkertjeként kezdte meg működését. Az azóta eltelt 160 évben volt itt minden: egzotikus állatok érkezése, királyi ajándékok, pénzügyi válság, cirkusz, világháború, pusztulás és újjászületés.
Xántus János álma
Állatkertek létrehozásának gondolata már a reformkorban felmerült Magyarországon, de a szabadságharc és az azt követő politikai helyzet miatt a terv sokáig nem valósulhatott meg.
Az ötlet 1859-ben került ismét napirendre. A kezdeményezés mögé olyan neves tudósok és közéleti személyiségek álltak, mint Xántus János világutazó és néprajzkutató, Gerenday József orvos és botanikus, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, valamint Szabó József geológus.
A Magyar Természettudományi Társulat 1862-ben külön bizottságot hozott létre az állatkert megalapításának előkészítésére, amelynek vezetőjévé Xántust választották. A világutazó már amerikai emigrációja idején is növény- és állattani anyagokat küldött haza, később pedig személyesen is részt vett a kert létrehozásában.
A Helytartótanács jóváhagyásával 1864-ben megalakult az Állatkerti Részvénytársulat, miközben Pest városa mintegy 18 hektárt jelölt ki a Városerdőben, a mai Városliget területén. Az állatkert két év alatt elkészült A kert tervezését Pecz Ármin városi főkertész irányította, az épületeket ifjabb Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezték, a vízellátáshoz kapcsolódó létesítményeket és az akkor mintegy 900 négyzetméteres Nagy-tavat Reitter Ferenc tervei alapján alakították ki.
Az ünnepélyes megnyitóra 1866. augusztus 9-én került sor. A húszkrajcáros belépőért mintegy 500 állatot láthatott a közönség. Volt itt majom és maki, papagáj, teve és kenguru – de a mai állatkertek legnépszerűbb sztárjai, az oroszlán, a tigris és az elefánt ekkor még hiányoztak.
Erzsébet királyné és az első zsiráf
Az egzotikus állatok sora hamarosan tovább bővült. Az első zsiráf 1868-ban érkezett Budapestre, Erzsébet királyné közbenjárásának köszönhetően. Ferenc József ajándékaként került az állatkertbe.
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik első híres lakója Kristóf, a barnamedve volt, akit a megnyitás után Deák Ferenc is rendszeresen meglátogatott. A „haza bölcse” időnként még az esernyőjével is falatokat nyújtott kedvencének, jelenléte pedig annyira megszokottá vált az állatkertben, hogy aki Deák Ferenccel szeretett volna találkozni, nemegyszer ott kereste.
Később újabb különlegességek érkeztek: 1893-ban megvásárolták a Berlini Állatkertből Jónást, az első budapesti vízilovat, két évvel később pedig orángutánnal és orrszarvúval is gazdagodott az állomány.
A királyi pár szerepe azért is érdekes, mert a schönbrunni állatkertből már a nyitás idején is kerültek állatok Budapestre. Ferenc József maga is ajándékozott néhány ritkaságot az új intézménynek.
Nem csak állatokkal próbálták becsalogatni a közönséget
A kezdeti lelkesedés idővel alábbhagyott, az állatkert pedig komoly pénzügyi gondokkal küzdött. A 19. század végére ezért nem volt elég csupán az állatokat bemutatni: különféle látványosságokkal igyekeztek visszacsalogatni a közönséget.
Artisták és néprajzi mutatványosok léptek fel, korcsolyapályát nyitottak, 1889-ben pedig megépült a terület első állandó cirkuszépülete.
A főváros később jelentősen megemelte a terület bérleti díját, az intézmény anyagi helyzete pedig ismét romlani kezdett. Az Állat- és Növényhonosító Társaság végül 1907-ben csődbe ment, az állatkert pedig Budapest tulajdonába került.
Kós Károlyék új állatkertet álmodtak
A főváros ezt követően hatalmas vállalkozásba kezdett: az állatkertet 4 millió aranykorona költséggel teljesen újjáépítették.
Az új épületeket többek között Kós Károly, Zrumeczky Dezső és Neuschloss Kornél tervei alapján alakították ki. A tervezők nem egyszerű állattartó helyeket akartak létrehozni, hanem olyan építészeti együttest, amelyben a természet, a népművészet és a korszak modern szemlélete is megjelenik. A különleges épületek közül az Elefántház vált az egyik legismertebbé. A szecessziós épület műemléki rekonstrukciója 2001-ben Európa Nostra-díjat kapott.
Az új koncepció az állatok bemutatását is átalakította: tágasabb, természetszerűbb kifutókat alakítottak ki, és ahol lehetett, kerítések helyett árkokkal választották el az állatokat a látogatóktól.
Az első világháború alatt a kert végig nyitva maradt, ám az állatok ellátása egyre nehezebbé vált. A második világháború és Budapest ostroma azonban szinte teljes pusztulást hozott. A mintegy 2500 állatból mindössze tizenöt maradt életben. Az épületek és a kifutók is súlyosan megsérültek.
A háború után az állatkertet fokozatosan újjáépítették, később pedig a rendszerváltás környékén újabb átfogó korszerűsítés kezdődött.
Újra szinte akkora, mint 1866-ban
Az állatkert eredeti területe az évtizedek során folyamatosan zsugorodott, mígnem 2013-ban megkapta a bezárt Vidám Park területét. Ezzel ismét csaknem akkora terület állt rendelkezésére, mint alapításakor.
Ma a Fővárosi Állat- és Növénykert országos jelentőségű védett természeti terület, épületei pedig műemléki védelem alatt állnak.
Az intézmény nemcsak Budapest egyik legnépszerűbb kulturális és szabadidős helyszíne, hanem a természetvédelemben is fontos szerepet vállal. Az állatkertek modern feladata ugyanis már messze nem merül ki az egzotikus állatok bemutatásában: a veszélyeztetett fajok megőrzése, a természetvédelmi szemlélet erősítése és a környezeti nevelés is központi küldetésük.
- Tudtad, hogy…?
- …az első budapesti állatkertben még nem élt elefánt, tigris vagy oroszlán? A megnyitáskor mintegy 500 állat várta a látogatókat, de a ma legnépszerűbb nagyvadak csak később kerültek a kertbe.
- …az első zsiráf Erzsébet királyné közbenjárására érkezett? A különleges állat 1868-ban, Ferenc József ajándékaként került Budapestre.
- …Jónás volt az első budapesti víziló? 1893-ban vásárolták meg a Berlini Állatkertből.
- …Kós Károly is dolgozott az állatkert újjáépítésén? A 20. század eleji nagy átépítés során olyan építészeti együttest hoztak létre, amely ma Budapest egyik különleges szecessziós öröksége.
- …az állatkertnek saját cirkusza is volt? 1889-ben állandó cirkuszépületet adtak át a területén, hogy újabb látványosságokkal vonzzák a közönséget.
- …a második világháború után szinte teljesen újra kellett építeni? Budapest ostroma alatt a kert és állatállománya is óriási veszteségeket szenvedett.
- …a kert több rangos elismerést is kapott? 2001-ben Magyar Örökség Díjban, 2014-ben Prima Primissima Díjban részesült, az Elefántház rekonstrukciója pedig Európa Nostra-díjat nyert.
160 év emlékei
A budapesti állatkert története valójában Budapest történetének is egy darabja. Megjelennek benne a reformkor tudományos törekvései, a kiegyezés utáni főváros fejlődése, a királyi udvar, a századforduló építészete, a világháborúk pusztítása és a modern természetvédelem szemlélete.
Az egykor húszkrajcáros belépővel látogatható állatkert ma már nem egyszerűen egzotikus állatok gyűjteménye, hanem Budapest történelmi, építészeti és természeti örökségének különleges része.
Megnyitásának 160. évfordulóját 2026-ban jubileumi emlékévvel ünneplik. A kerek évforduló alkalmából augusztus 9-én születésnapi koncertet is rendeznek a nemrég megnyílt Biodómban.
Százhatvan év alatt sok minden megváltozott a Városligetben – de egy dolog nem: a budapesti állatkert ma is ugyanúgy a kíváncsiság, a felfedezés és a természet szeretetének egyik fővárosi otthona, mint 1866-ban.
